Mándi Attila et al. (szerk.): 100 éves a szabadalmi rendszer Magyarországon - MIE közleményei különszám (Budapest, 1996)
2. Dr. Gödölle István: Alapelvek a szabadalmi jogban: 100 éves a magyar szabadalmi jog
a használati minta bevezetését, amelyre a minisztérium a javaslattal együtt kívánt törvényjavaslatot előterjeszteni. A használati minta ügyét ezek után a minisztérium levette a napirendről. A szakértekezletről Deutsch Izidor ügyvéd német nyelven részletes beszámolót jelentetett meg, amelyben közölte az eredeti javaslat német fordítását.2 Az átdolgozott törvényjavaslatot a miniszter 1894. novemberében terjesztette a képviselőház elé, amely azt néhány kisebb változtatással 1995. május 21-én elfogadta. A főrendiházi elfogadás és királyi szentesítés után a törvénycikk 1995. július 14- én kibírdettetett az Országos Törvénytárban, így az érdekelteknek kellő idejük volt a felkészülésre, a minisztériumnak pedig a szabadalmi hatóságok felállítására. Az 1895. évi törvény számos módosítással közel 74 évig volt hatályban, azt 1970. január 1-én váltotta fel a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1969. évi II. törvény.3 Ezt a törvényt, amely az 1983. évi novelláris módosítással kerek 26 évig volt érvényben, 1996. január 1-én követte az 1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról.4 Három törvény fogja át tehát a magyar szabadalmi jog eddigi történetét. A továbbiakban azt fogjuk megvizsgálni, hogy miként alakultak, változtak, illetve maradtak meg azok az eszmék, amelyeket a szabadalmi jog alapelveinek nevezhetünk. Mielőtt azonban rátérnék az elvekre, röviden áttekintjük a feltaláló és a társadalom közötti viszonyt, hiszen ennek értelmezése jelentősen befolyásolja a szabadalmi alapelveket. II. A FELTALÁLÓ ÉS A TÁRSADALOM „Nascuntur ab humano ingenio omnia artis inventorumque opera", azaz „Az emberi szellem a forrása minden művészi alkotásnak és találmánynak", utility models, which the Ministry intended to regulate in a separate bili. Then, the matter of utility models was abandoned. Isidor Deutsch, a lawyer published a German-language report on the meeting, in which he included a translation of the bill. In November 1894 the minister motioned the revised bill2 to the Parliament, and it was passed with some minor amendments on 21 May 1895. Following the passage in the Upper Chamber and the royal assent, the Act was promulgated in the National Gazette on 14 July 1895, so the people concerned had sufficient time for preparation and the Ministry was able to establish the patent authorities. The 1895 Act, with numerous amendments and additions, was in force for almost 74 years: it was replaced by the Act No. 11 of 1969 on patent protection of inventions on 1 January 1970.3 Tbgether with an Amendment of 1983, this Act, in force for exactly 26 years, was followed by die Act No. XXXIII of 1995 on the patent protection of inventions on 1 January 1996.4 So, the history of Hungarian patent legislation encompasses three acts. Now we will examine the development of the ideas which can be considered die principles of patent law. Before that, however, we will briefly overview the relationship between inventors and the society as it greatly affects die principles of patent law. II. INVENTORS ANI) THE SOCIETY “Nascuntur ab humano ingenio omnia artis inventorumque opera”, that is “The human mind is the source of all works of art and inven-43
