Mándi Attila et al. (szerk.): 100 éves a szabadalmi rendszer Magyarországon - MIE közleményei különszám (Budapest, 1996)

2. Dr. Gödölle István: Alapelvek a szabadalmi jogban: 100 éves a magyar szabadalmi jog

olvasható Géniben a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) székhazának kupoláján.5 Úgy tűnik, hozzátartozik az emberi természethez, hogy alkotásokat hozzon létre. A pszichológia és a szociológia szerint, hogy ha valaki semmilyen területen sem tud alkotni, személyisége torzul, nem teljesedik ki. Vannak emberek, akik szellemi alkotásokat hoznak létre, ezek az egyéni hajlam és adottság szerint a művészet, a tudomány vagy a találmányok világába esnek. Az alkotás irányát nagyban befolyásolja a társadalmi környezet. A társadalom, de maga az alkotó is, többféleképpen viszonyulhat az alkotási folyamaihoz.

A feltalálók között voltak és vannak olyanok, akik szenvedélyesen alkotnak, találmányukat szíves örömest bocsátják a társadalom rendelkezésére, de nem érdekli őket különösebben annak ipari megvalósulása és hasznosítása. Ennek a típusnak szép példája Jedlik Ányos (1800-1895), aki a pesti egyetemem volt a fizika professzora. Számos eredeti találmányt alkotott, köztük az elektromágneses forgókészüléket (1928), a villamos motor ősét, és az egysarki villanyindítót (1861), amellyel megelőzte W v. Siemens-t az öngerjesztő dinamó elvének alkalmazásában. Jedlik azonban nem törekedett találmányai ipari hasznosítására, a szó szoros értelmében tudós volt..6

Ezzel szemben az inkább mérnök típusú, illetve gazdasági érzékkel rendelkező feltalálók törődnek találmányuk ipari hasznosításával és abból hasznot is kívánnak húzni. Ilyen volt pl. Déri Miksa, Bláthy Ottó és Zipernowszky Károly, akik villamos találmányaikat -pl. a transzformátort (1885) - sorra szabadalmaztatták, és nagyban hozzájárultak a magyar villamosipar megteremtéséhez. Archetípusa ennek a feltalálónak T. A. Edison.

tions" reads the inscription in the dome of the headquarters of the World Intellectual Property Organisation (WIPO) in Geneva.5 Creation seems to be an integral part of human nature. Psychology and sociology hold that if individuals cannot create anything, their personality will be distorted and incomplete. There are those who create intellectual works, which, depending on the aptitude and abilities of their creators, fall into the categories of arts, sciences or inventions. The object of creation is largely influenced by the social environment. Society, just like the creators themselves, may have different attitudes towards the process of creation.

There have always been inventors with a passion for creation who make their inventions available to the society, but they are not interested in the implementation or commercial use. Such was Ányos Jedlik (1800-1895), a professor of physics at the University of Budapest. He came up with numerous original inventions, including the electromagnetic rotating machine (1828), the ancestor of the electromotor and the unipolar electric starter (1861), in which he applied the dynamo principle of the self-induction before W v Siemens. Jedlik was a true scientist: he was not at all concerned with putting his inventions to commercial use.6

As a contrast, inventors with more of an engineering mind and business Hair are interested in the commercial application of their works and wish to gain material benefits. Examples include Miksa Déry, Ottó Bláthy and Károly Zipernowszky, who patented a series of electric inventions such as the transformer (1885), thus contributing to the birth of the Hungarian electrical engineering industry.

44