Mándi Attila et al. (szerk.): 100 éves a szabadalmi rendszer Magyarországon - MIE közleményei különszám (Budapest, 1996)
1. Dr. Szarka Ernő: Szabadalmi oltalom Magyarországon (100 éves a Magyar Szabadalmi Hivatal)
tulajdon kereskedelemmel összefüggő kérdéseinek szabályozásáról: ún. „TRIPS” Egyezmény) tükrében látnunk kellett, hogy feltétlenül összhangba kell hoznunk szabadalmi jogszabályunkat a fenti egyezményekkel. Noha az egyik alapvető eltérést a termékoltalom hiánya jelentette, ennek megváltoztatására közvetlenül mégsem az említett nemzetközi egyezmények, hanem a Magyar Kormánynak az Amerikai Egyesült Államok Kormányával a szellemi tulajdon tárgyában 1993-ban megkötött kormányközi megállapodása vezetett. Az egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi szabályok módosításáról szóló 1994. évi VII. törvény, az Szt. második jelentős módosítása, feloldotta a gyógyszerek, a vegyi úton előállított termékek és az élelmiszerek kizárását a szabadalmi oltalomból, azaz bevezette a közvetlen termékoltalmat, valamint az ismert feltételekkel a gyógyszertermékekkel kapcsolatos ún. átmeneti oltalmat („pipeline”). E törvény egyebekben a kényszerlicencia intézményével kapcsolatos lényeges változásokat is bevezetett . Ilyen előzmények után került sor az 1996. január 1-jén hatályba lépett 1995. évi XXXIII. törvény előkészítésére. Az új jogszabály - a hagyományok megőrzése mellett - alapvetően teljesíti a Müncheni Egyezményhez való csatlakozás jogalkotási feltételeit. Az újdonság, feltalálói tevékenység és ipari alkalmazhatóság hármas pillérén nyugvó magyar oltalmi feltételek egyértelműen azonos szintűek, nemcsak az európai, hanem a világban általában kialakult követelményekkel. A „technika állásáéhoz viszonyított újdonság kizárólag objektiv ismérvek alapján vizsgálandó. A „haladójelleg” fogalmát felváltja a feltalálói tevékenység kritériuma. A törvény bevezeü a nem újdonságrontó nyilvánosságra jutást, s ezzel párhuzamosan megszűnik a kiállítási elsőbbség fogalma. removed -the restriction on the patentability of drugs, chemically made products and foodstuffs, that is it introduced direct product protection and pipeline protection for medical products. The same Act also effected substantial changes concerning compulsory licences. Such changes paved the way for the preparation of the 1995 Act XXXIII, coming into effect on 1 January 1996. While preserving good traditions, the new Act essentially conforms to the conditions of accession to the Munich Convention. The conditions of Hungarian patent protection, based on the pillars of novelty, inventiveness and industrial applicability, are in complete harmony with the European and, in fact with international requirements. Novelty related to the “present standing of technology” is examined according to objective criteria only. “Progressive nature” is replaced with inventiveness. The law introduces the concept of publication which does not make injury to novelty, and abolishes priority of display. The injury to claim is replaced with the full-scale examination of novelty, including the present standing of technology, which, however, cannot be considered when examining inventiveness. Claims can be interpreted neither narrowly nor strictly. The new Act excludes the possibility of filing enlarged applications. The definition of the contents of patent protection must be highlighted. In addition to the exclusive right of utilisation which patentees have traditionally enjoyed, the Act presents the other side of the legal relation of an absolute structure: it lists the acts that patentees can protest 35
