Mándi Attila et al. (szerk.): 100 éves a szabadalmi rendszer Magyarországon - MIE közleményei különszám (Budapest, 1996)
1. Dr. Szarka Ernő: Szabadalmi oltalom Magyarországon (100 éves a Magyar Szabadalmi Hivatal)
Az igényrontást felváltja az újdonságnak a teljes kiterjesztésű technika állását magába foglaló vizsgálata, amelyet azonban a feltalálói tevékenység vizsgálatánál nem lehet számításba venni. Az igénypontokat nem lehet sem túl tágan, sem túl szűkén értelmezni. Az új jogszabály kizárja a bejelentés bővítő értelmű módosítását. Figyelmet érdemel a szabadalmi oltalom tartalmának meghatározása. A hagyományoknak megfelelően a szabadalmast megillető kizárólagos hasznosítási jog megfogalmazása mellett a jogszabály megjeleníti az abszolút szerkezetű jogviszony másik oldalát is: részletesen felsorolja azokat a cselekményeket, amelyek ellen a szabadalom jogosultja felléphet. E szabályozás következtében új tartalmat nyer a szabadalombitorlás is. Külön említést érdemelnek a munkavállalók találmányaival összefüggő jogokra és kötelezettségekre vonathozó új szabályok. A törvény - elsősorban a német szabadalmi jog megoldásaiból merítve - különbséget tesz a munkaviszonyból eredő kötelezettség körében kidolgozott ún. szolgálati találmányok, valamint a munkáltató tevékenységi körébe eső ún. alkalmazotti találmányok között. A munkavállalók találmányaival kapcsolatos rendelkezések körében ki kell emelni, hogy a feltalálók érdekeit szolgáló szabályoktól szerződésben sem lehet hátrányukra eltérni. A törvény a hasznos eredmény, illetve az előny fogalma helyett bevezeti a licencanalógia módszerét. A díjazás mértékére irányadó díjkulcsot a törvény nem tartalmaz. A törvény - a hagyományokat fenntartva - külön részben foglalkozik a szabadalmi ügyekben folyó hatósági eljárás szabályaival. Itt nyer törvényi megfogalmazást, hogy az iparjogvédelem országos hatáskörű államigazgatási szerve Magyar Szabadalmi Hivatal néven folytatja működését. Ezzel - százéves against. The regulation redefines patent infringement. Mention must also be made of the rights and the duties related to service inventions. Essentially based on the relevant German legislation, the Act distinguishes between “service inventions", which result from the performance of the employee’s job responsibilities, and “employee inventions”, which fall into the employer’s scope of activity. One regulation about these inventions is that no contract can be concluded which may injure the interests of the inventors. The concepts of useful result and benefit are replaced with licence analogy. The Act does not contain any guideline for remuneration. In keeping with the traditions, the Act provides special regulations on the rules of the administrative procedure of patenting. It says that the national administrative body of industry property protection shall be named the Hungarian Patents Office, thus returning the original name to the Office on the 100th anniversary of its establishment. Patents shall be granted in a multi-phased process: the receipt of the application is followed by the acknowledgement of the application, a formal examination, the preparation of the research report, and the material examination is done on request which is to be submitted within a specified period after the publication (which cannot be neglected) under the pain of loss of right. A separate rule fixes the fees payable in each of these phases. Requests for certification may be filed even if the deadline indicated for the restoration of the patent protection lapses. 36
