Mándi Attila et al. (szerk.): 100 éves a szabadalmi rendszer Magyarországon - MIE közleményei különszám (Budapest, 1996)
1. Dr. Szarka Ernő: Szabadalmi oltalom Magyarországon (100 éves a Magyar Szabadalmi Hivatal)
gében egyfelől a feltalálók jogvédelmének, ösztönzésének fokozása, másfelől a szabadalmi eljárások egyszerűsítése, az „átfutási idők” rövidítése, a műszaki információ terjedésének gyorsítása volt. Mindezek mellett fontos szempont volt a szabadalmi jogszabályok összhangba hozatala az új növényfajták oltalmára vonatkozó nemzetközi egyezménnyel (UPOV), amelyhez hazánk 1983 áprilisában csatlakozott. Melyek voltak az 1983. évi 5. számú törvényerejű rendelet, továbbá az ezzel összhangban az Szt. végrehajtásáról intézkedő 4/1983. (VI2.) 1M sz. rendelet által 1983. július 1-jei hatállyal bevezetett lényeges változások? A feltalálóknak - s lényegében ezzel párhuzamosan a szabadalmak jogosultjainak -jogvédelmét,jogbiztonságát szolgálták különösen a szolgálati találmányokra vonatkozó rendelkezések lényeges változásai, a fenntartási illeték megfizetésének elmulasztása miatt megszűnt szabadalmi oltalom újra érvénybe helyezésének bevezetése és a megsemmisítés miatt megszűnt szabadalom alapján a hasznosítás eredményével nem fedezett díj visszakövetelhetőségének a feltalálóra való kiterjesztése. Eljárási, információs szempontból ez a törvényerejű rendelet vezette be az adatközlés intézményét, s ezzel párhuzamosan megszüntette a felszólalás intézményét. Az eljárás meggyorsítását szolgálta annak lehetővé tétele, hogy az OTH a szabadalmi ügyekben hozott érdemi határozatát - megváltoztatási kérelem alapján - visszavonhatja és módosíthatja. A szolgálati találmányért járó díjazással és a találmányokkal kapcsolatos egyes intézkedésekkel foglalkozik a 11/1983. (V12.) MT rendelet. Ez a jogszabály korszerűen és a gyakorlat számára jól alkalmazhatóan határozta meg a díjazás jogcímeit, a találmány értékesítésének fogalmát, valamint bevezette az dissemination of technical information. Another important point was to harmonise patent legislation with the International Agreement on the Protection of New Varieties of Plants, to which Hungary became party in April 1983. What changes did the 1983 Act No 5 and the accompanying decree 4/1983 (VI2.) 1M introduce with effect from 1 July 1983? Legal protection and security was provided and enhanced for inventors and title holders of patents by changes in the rules of service patents, the introduction of the restoration of patent protection which lapsed due to a default on the payment of maintenance fee, and the right of inventors to reclaim fees not covered by the result of utilisation based on patents which lapsed because of cancellation. In terms of procedures, this Act introduced data provision, and abolished the possibility of objection. The process was to speed up by the provision that on requests for amendment the NOl could withdraw or amend its substantial resolutions. Decree 11/1983 (VI2.) MT dealt with the remuneration payable for service inventions and other related issues. It defined the various titles for remuneration and the concept of invention sales in a modern and practical fashion, introduced the concept of “useful result" and fixed sliding rates as a percentage of the useful result. The following few years did not raise the need for substantial legislative changes, except that foreign companies firmly lobbied for the introduction of product protection. Mention must be made of the 1991 ActXXXVIIl on the protection of util-33
