Mándi Attila et al. (szerk.): 100 éves a szabadalmi rendszer Magyarországon - MIE közleményei különszám (Budapest, 1996)
1. Dr. Szarka Ernő: Szabadalmi oltalom Magyarországon (100 éves a Magyar Szabadalmi Hivatal)
Módosítások, kiegészítések nélkül azonban ez a törvény nem lehetett volna működőképes a változó termelési és társadalmi viszonyok között. A 88.302/1905. KM. számú rendelet a találmányi bejelentések alakiságait szabályozta egy Bernben elfogadott nemzetközi szabály alapján. Az 1908. évi LI1. törvény kimondta belépésünket a Párizsi Uniós Egyezmény tagjai közé és az Egyezményhez igazodva elismerte az uniós elsőbbségi jogot, továbbá megváltoztatta a találmány gyakorlatbavételével kapcsolatos szabályokat. Az 1911. évi XI. törvény és az ezt végrehajtó 30.600/191 1. KM. számú rendelet a kiállítási elsőbbség intézményét vezette be. Az 1912. évi LV törvény összhangba hozta a szabadalmi törvényt az 1911. évi 1. törvény (a polgári perrendtartásról) rendelkezéseivel. Az 1913. évi Vili. törvény kihirdette a Párizsi Uniós Egyezmény 1911. évi washingtoni szövegét; ezzel kapcsolatos az 1913. évi XI1. törvény, amely szigorította a szabadalom megvonásának előfeltételeit. A 81.588/1914. KM. számú rendelet módosította és kiegészítette a Szabadalmi Hivatal szervezeti és ügyviteli szabályait; a 34.549/1915. KM. számú rendelet pedig a Szabadalmi Tánács ügyvitelét szabályozta. Az 1. világháború folyamán több olyan ideiglenes rendelkezés született, amely a szabadalmi eljárásokat a háborús viszonyokhoz igazította (határidők, eljárások felfüggesztése). A dánácsköztársaság találmányokkal kapcsolatos rendelkezéseit az 52. és 53. NT. számú határozatok tartalmazták. A külföldiek jogai és a nemzetközi szerződések érvényben maradtak, viszont a belföldi találmányokat az állam saját tulajdonába vette, egyúttal rendelkezve a feltalálók díjazásáról. A Tánácsköztár-changing technical and social conditions. Decree 88.302/1905 KM regulated the formal requirements of applications based on an international standard approved in Berne. The 1908 Act LI I ratified that Hungary adhered to the Paris Union Convention, and in keeping with the Convention it acknowledged the right of priority of the Union, and amended the provisions concerning the practical application of inventions. The 1911 Act XI and the accompanying decree 30.600/1911 KM introduced the institution of the priority of display. The 1912 Act LV harmonised the Patent Act with the provisions of the 1911 Act I (on civil proceedings). The 1913 Act VIII ratified the Washington Revision of 1911 of the Paris Convention; and the related 1913 Act XII, which set stricter conditions for the withdrawal of patents. Decree 81.588/1914 KM amended and complemented the rules of organisation and administration of the Patent Office; while decree 34.549/1915 KM referred to the administration of the Patent Council. During World War I several provisional measures were taken to accommodate patent procedures to wartime conditions (deadlines, suspension of procedures). The Hungarian Soviet Republic of 1919 gave out decrees 52 and 53 NT on inventions. The rights of foreigners and the international agreements were left intact, while domestic inventions were nationalised, and the compensation of inventors was also fixed. The short-lived Soviet Republic could not implement these measures effectively or draw any 24
