Mándi Attila et al. (szerk.): 100 éves a szabadalmi rendszer Magyarországon - MIE közleményei különszám (Budapest, 1996)
1. Dr. Szarka Ernő: Szabadalmi oltalom Magyarországon (100 éves a Magyar Szabadalmi Hivatal)
saság néhány hónapja nem volt elegendő sem a határozatok tényleges végrehajtására, sem azokból következtetések levonására, amelyek további rendelkezések alapjául szolgálhattak volna. A 71.659/1919. KM. számú rendelet hatályon kívül helyezte a Tanácsköztársaság fentebb említett rendeletéit. A Szabadalmi Hivatal szervezeti és működési formájában jelentős változásokat hozott az 1920. évi XXXV törvény, amely a Szabadalmi Hivatalt Szabadalmi Bírósággá, a Szabadalmi Tanácsot Szabadalmi Felsőbírósággá alakította át, és rendelkezett néhány olyan kérdésben, amely a háború következményében kialakult rendkívüli helyzetek miatt vetődött fel. Az 1921. évi 1. törvény és az 1921. évi XXXIII. törvény (trianoni békeszerződés) tartalmaztak átmeneti rendelkezéseket a háború által érintett szabadalmakkal kapcsolatban. 1927-ben ismét jelentős változás állt be a szabadalmak ügyintézésével kapcsolatban. Az 1927. évi XX. törvény megszüntette a Szabadalmi Felsőbíróságot és feladatkörét a Kúriának adta át. Itt speciális, szabadalmi ügyekkel kapcsolatos tanács alakult műegyetemi tanár ülnökökkel. Az 1929. évi XV111. törvény kihirdette a Párizsi Uniós Egyezmény 1925. évi hágai szövegét. Ennek alapján rendelkezett az 1932. évi XVII. törvény és az ehhez kapcsolódó 4300/1932 ME. számú rendelet a kényszerengedélyről, az uniós elsőbbség bizonyos részleteiről, továbbá a szabadalmi oltalom 15 évről 20 évre emeléséről. Az 1939. évi, honvédelemről szóló II. törvény a találmányok külföldre juttatását honvédelmi engedélyhez kötötte. Akárcsak az I. világháború során, a II. világháború során is több olyan átmenti rendelkezés született, amely a szabadalmazási eljárásokat a háborús viszonyokhoz igazította. conclusions on which further regulations could have been based. Decree 71.659 KM annulled the above-mentioned decrees of the Hungarian Soviet Republic. The 1920 Act XXXV brought about sweeping changes in the organisation and operation of the Patent Office: the Patent Office was turned into Patent Court, the Patent Council into the High Court of Patents. It also regulated some issues which arose because of the exceptional circumstances after World War I. The 1921 Act I and the 1921 Act XXXI11 (the peace treaty of Trianon) contained provisional rules on patents affected by the war. 1927 saw another important change in the administration of patents. The 1927 Act XX abolished tlie High Court of Patents and its duties were transferred to the High Court of Justice. Here a special division, comprising professors of the Technical University as legal assessors, was formed to deal with patents. The 1929 Act XVIII ratified The Hague Revision of 1925 of the Paris Convention. Furthermore, the 1932 Act XVII and the accompanying decree 4300/1932 ME regulated compulsory licences, certain aspects of union priority, and extended the term of patent protection from 15 to 20 years. The 1939 Act II on Defence stipulated that the exportation of inventions was subject to a permit issued by the Ministry of Defence. Just like World War I, World War II also brought some provisional regulations which accommodated patent procedures to wartime conditions. After the war the Patent Court resumed operation on 16 March 1945 under the existing legislation. 25
