Mándi Attila et al. (szerk.): 100 éves a szabadalmi rendszer Magyarországon - MIE közleményei különszám (Budapest, 1996)

18. Dr. Szűcs László: A Gabonatermesztési Kutató Intézet innovációs tevékenysége a mezőgazdaság fejlesztéséért

A Gabonatermesztési Kutató Intézet részletes fajtaajánlatait a több termőhe­lyen végzett, szakszerű kísérletei, agro­technikai vizsgálata, az országos és nemzetközi tesztelő hálózatban született megbízható eredmények felhasználásával alakítja ki. Ennek alapján javasolja köztermesztésre legértékesebb, a külön­böző igényeket kielégítő és azokhoz al­kalmazkodó fajtáit. AZ IPARJOGVÉDELMI TEVÉKENYSÉG SZEREPE ÉS EREDMÉNYEI A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1969. évi II. törvény önálló fe­jezetben szabályozta a növény- és állat­fajtákra vonatkozó külön előírásokat. A törvény hatályba lépését követően tehát a növényfajták szabadalmaztatására a lehetőség megvolt, de a növényfajták sza­badalmi oltalommal védetésének gyakor­lata tömegesen csak a 80-as évek első felében indult meg. Ennek a több, mint 10 éves fázis­késének két alapvető oka volt. Egyrészről Magyarországon működött és működik ma is a szabadalmi rendszerrel párhu­zamosan a növényfajták állami elis­merésének rendszere, amely a közter­mesztésbe vételhez kötelező volt és bizonyos korlátokkal hordozta a faj­taoltalom csíráit is. Az állami elismerés a növényfajták regisztrálásának közigaz­gatási, hatósági jellegét domborította ki szemben a fajtaoltalom, illetve szaba­dalom fajta tulajdonost és nemesi tőt pol­gári jogi garanciákkal védő intézmény­­rendszerével. A 70-es években érzékel­hető volt, hogy sem a földművelésügyi kormányzat, sem a döntő mértékben állami vállalatok, gazdálkodó szervezetek nem tartották szükségesnek és indokolt­nak a kötelező, hatósági típusú állami fajtaelismerésen túl a szocialista jogrend-Institute also holds patents for four related procedures. The Cereals Research Institute’s detailed offers for varieties are based on professional experiments in different soils, agro-technologi­­cal tests, and the reliable findings of the domestic and international testing network. It offers the most valuable varieties for general culti­vation, which meet the different requirements and adapt to various conditions. THE ROLE AND ACHIEVEMENTS OF INDUSTRIAL PROPERTY PROTECTION The 1969 Act II on the patent pro­tection of inventions contains a separate chapter on the varieties of plants and animals. Though legis­lation made the patenting of new varieties possible fairly early, it had not really been put into prac­tice until the early 1980s. This 10-year delay is attribut­able to two basic reasons. One is that, parallel to patents, Hungary has had a system of state recogni­tion for plant varieties, which was compulsory for general cultivation and, to a certain extent, it resem­bled variety protection. State recognition stresses the adminis­trative nature of the registration of plant varieties, while protection or patent establishes a secure legal framework for variety-owners and improvers. In the 1970s it was apparent that neither the Ministry of Agriculture nor the state-owned companies found it necessary or justified to introduce patenting, which was said to be an ‘odd man out’ in the socialist legal structure. 159

Next

/
Thumbnails
Contents