Mándi Attila et al. (szerk.): 100 éves a szabadalmi rendszer Magyarországon - MIE közleményei különszám (Budapest, 1996)
18. Dr. Szűcs László: A Gabonatermesztési Kutató Intézet innovációs tevékenysége a mezőgazdaság fejlesztéséért
szerben kissé idegen kakukkfiókának kikiáltott abszolút, jogszerkezetű szabadalmat. Másrészről Magyarország 1983. április 16-án csatlakozott az ASSINSEL /Növénynemesítök Nemzetközi Szövetsége/ kezdeményezésére létrejött, az új növényfajták oltalmára vonatkozó egyezményhez és belépett az UPOV tagországok közé. Ezáltal lehetővé vált a magyar növényfajtákban megtestesülő szellemi tulajdon és a külföldi szellemi tulajdon ekvivalens és harmonizált jogvédelme az ország határain belül és azon kívül. A GK1 igen kiterjedt, az egész világot behálózó nemzetközi kapcsolatai ebben az időszakban már feltétlenül és elkerülhetetlenül igényelték a nemzetközileg is elismert fajtaoltalmi, illetve szabadalmi jogvédelmet, amelyet messzemenően nem tudott helyettesíteni a csak Magyarország területére vonatkozó és az oltalom hatékonyságában is sokkal gyengébb állami fajtaelismerés. Intézetünk már a 80-as évek legelejétől elkötelezett híve volt a növényfajták szabadalmi oltalma szükségességének, annál is inkább, hiszen a szabadalmasnak a licenciaszerződésben lehetősége volt a licenciadíj mértékét egyezség alapján szabadon meghatározni, szemben az államilag elismert fajtákra vonatkozó miniszteri rendeletben hatóságilag közzétett diktált fajtahasználati díjkulccsal. Az utóbbi, a polgári jogi gondolkodástól idegen, enyhén szólva sematikus megoldás elmosta a növényfajták értéke közötti, nem ritkán jelentős különbségeket és az egyenlösdi irányába terelte a gyakorlatot. Intézetünk az UPOV egyezmény ratifikálását követően azonnal bejelentette az OTH-nál az első magyar növényfajtát szabadalmi oltalom elnyerése végett és a GK-Kincső kenyérbúza 1986- ban elsőként meg is kapta a szabadalmat. On the other hand, Hungary adhered to the agreement on the protection of new varieties of plants, initiated by ASSINSEL (International Federation of Plant Improvers), on 16 April 1983, thus becoming an UPOV member. This made way for the equivalent and harmonised legal protection of the intellectual property represented by new varieties of plants and foreign intellectual property both in and outside Hungary. CRPs extensive world-wide links had. by then, strongly necessitated the internationally recognised protection and patenting of new varieties, which could not have substituted for the much weaker and less effective state recognition valid in Hungary only. Since the early 1980s the Institute had been an ardent believer of patenting of plant varieties as licence fees would have been negotiable in the contract, while the rates of compensation for state recognition were stipulated in a ministerial order. This rather simplified system blurred the sometimes significant differences between varieties and pointed towards a kind of egalitarianism. No sooner had the UPOV Agreement been ratified than CRI applied for a patent for a plant variety at the National Office of Inventions, and GK-Kincső, a bread wheat was the first to be patented in 1986. Since 1983 the Institute applies for 8-10 patents a year, which means that, given the natural rotation of plants and withdrawals, it holds patents for almost 100 varieties. The Institute’s income has been greatly increased by domestic and 160
