Tattay Levente: A versenyjog és az ipari tulajdon oltalma az Európai Közösségben (Budapest, 1998)
II. rész. Az ipari tulajdon oltalma az Európai Közösségben
Az egyes iparjogvédelmi tárgyak szabályozása más és más vonatkozásokat mutat. Érdekes módon az integráció ott ért el legmagasabb fejlettséget, ahol korábban nem sok gondot fordítottak az adott területre. El lehet mondani a földrajzi árujelzők jogharmonizációjáról, hogy az e területen elfogadott bizottsági rendelet nemcsak az eredetmegjelölések és származási jelzések nemzeti jogi előírásait közelíti és kiszorítja a nemzeti lajstromozási rendszert, hanem egyben megteremti a regionális központi, nemzetek felett álló oltalom feltételeit a megfelelő jogorvoslati lehetőség biztosításával. Létrehozza a központi lajstromozás szervezeti feltételeit is. A védjegyek területén szintén el lehet mondani, hogy a központi közösségi védjegyrendszer létrehozása mellett az egyes országok nemzeti előírásai olyan szabályozást tartalmaznak, amelyek nemcsak egymással, hanem a spanyolországi Alicantéban székelő 1996 óta működő Közösségi Védjegyhivatal előírásaival is harmonizálnak. Elvileg létrejött a közösségi lajstromozási rendszer a szabadalmak terén, amelyben a nemzeti jogi előírások egységesítése alapján kerülhetne sor a szabadalmak egységes központi engedélyezésére, azonban a közösségi szabadalom intézményét létrehozó Luxemburgi Egyezmény mind a mai napig nem lépett hatályba. A Közösség szabadalmi hatóságát sem hozták még létre. Az ipari minták központi lajstromozó hatósága már működőképes. A szakemberek véleménye szerint nem várat már sokáig magára a központi közösségi ipari mintarendszert kialakító rendelet és az egyes tagállamok ipari mintajogszabályok harmonizálását előíró direktíva. Az ipari minta közösségi integrációja a védjegyintegrációhoz hasonlóan fog működni. A munkálatok befejezését az hátráltatja, hogy nem sikerült megoldani a cserélhető autóalkatrészek ipari minta oltalmánál jelentkező versenyjogi problémákat. B. Az iparjogvédelmi jogharmonizáció C. A GATT-TRIPS Egyezmény A GATT-TRIPS Egyezmény az ENSZ szakosított szerve keretében jött létre, jelentősen befolyásolja az iparjogvédelmi jogharmonizációt. Minimum jogi szabályozást ír elő mind az anyagi, mind az eljárási jogi szabályozás, mind a bitorlások visszaszorítása terén. Részletes szabályozást a IE rész „A GATT-TRIPS Egyezmény és az Európai Közösség” c. 3. fejezete tartalmazza. D. Gyakorlatias megközelítés a jogharmonizációs tevékenységben Erre jó példa a cserélhető autóalkatrészek problematikája, mely a közösségi ipari mintarendszer létesítésének kulcskérdését képezi. Miről is van szó? A Közösség rendszerében be kívánják vezetni az említett alkatrészek közösségi és nemzeti oltalmát is. A kérdés jelentős anyagi vonzattal bír. Egyrészt 100 milliárd EGEI nagyságrendű „üzletről” van szó, másrészt pedig arról, hogy az autógyárak (Opel, BMW, Renault stb.) kizárólagos mintajoguk révén kiszoríthatnák a piacról a független alkatrészgyártókat. Az autógyártók jelenlegi piaci részesedése az alkatrészek tekintetében egyébként is 88%-os. A közösségi ipariminta-szabályozás kidolgozásánál megalkották a javítás célját szolgáló autóalkatrészekre vonatkozó kikötést (klauzulát). A kikötés tartalma az évek során fokozatosan változott. Eredetileg úgy gondolták, hogy a javítható alkatrészek vonatkozásában három év múlva meg kell hogy szűnjön a cserélhető alkatrészekre vonatkozó mintajog. 54 © Phare Program HU-94.05
