Tattay Levente: A versenyjog és az ipari tulajdon oltalma az Európai Közösségben (Budapest, 1998)
II. rész. Az ipari tulajdon oltalma az Európai Közösségben
Azt követően az elmondottakkal ellenkező értelemben úgy tartották célszerűnek, hogy három év múlva ne szűnjön meg a cserélhető alkatrészekre vonatkozó mintaoltalom, azonban kinyilvánították, hogy azt mindenki szabadon használhatja, azonban csökkentett mértékű licencdíjat köteles fizetni a mintajogosultnak. Végül is olyan - az ipari tulajdonjogok kizárólagossága vonatkozásában meghökkentő - megoldás került be a kodifikációs tervezetbe, amelynek értelmében díjfizetés ellenében cserélhető karosszériaelemekre vonatkozó ipari mintát bárki hasznosíthatja. Az alkatrészekre, cserélhető karosszériaelemekre vonatkozó kompromisszum fogyasztóvédelmi indíttatásból keletkezett. Feltétlenül meg kell említeni azt is, hogy a kodifikáció során olyan döntés született, melynek értelmében a gépkocsik nem látható mechanikus és kötőelemeit kizárják a mintaoltalomból. Az autóalkatrészek problematikájával kapcsolatos érvelést a III. rész 4. fejezet „Az autóalkatrészek - cserélhető karosszériaelemek - sajátos problematikája” c. 5. pontja tartalmazza. 5. MAGYARORSZÁG ÉS A KÖZÖSSÉGI SZABÁLYOZÁS A Közösség mind progresszív, racionális a gazdasági fejlődéssel mindig lépést tartó szabályozása erőteljesen érezteti a hatását nem közösségi államokban is, így például Svájcban, vagy az Orosz Föderációban. A közösségi szabályozás még inkább gyakorlati vonatkozásokkal bír azoknak az országoknak a vonatkozásában, amelyek társult országok, mint Magyarország. Mint ahogy az ismert, a Közösséggel kötött Társulási Megállapodás, amelyet Európai Megállapodásnak neveznek, közvetlenül kötelezte Magyarországot az iparjogvédelem területén a szabályozásnak az Európai Közösség jogi előírásaihoz való közelítésre. Ezt a kötelezettséget még inkább tudatosította és pontosította az uniós csatlakozás hazánkat is érintő (lényegében ajánló jellegű) Fehér Könyv, amelynek a Függelékében lévő 19. fejezete a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonra vonatkozik. A magyar iparjogvédelmi újraszabályozásban a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi X)ŰII. törvényt, valamint a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvényt célszerű megemlíteni. A szabadalmi törvény indokolása tartalmazza és levezeti azt a megállapodást, hogy nemzetközi jogi szempontból a szabadalmi törvény rekodifikációját elsősorban európai jogharmonizációs kötelezettségeink indokolják annak hangsúlyozásával, hogy az Európai Megállapodás hatálybalépésétől számított 5 éven belül Magyarországnak csatlakoznia kell az Európai Szabadalmi Egyezményhez. Még ennél is erőteljesebben fejezi ki a jogközelítés elsőrendű fontosságát, hogy az Új Védjegytörvény utolsó, 122. szakasza megállapítja, hogy a 93/104. sz. Védjegyharmonizációs Irányelvvel és a földrajzi árujelzőkre vonatkozó EK Tanács 2081/92. sz. rendeletével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz a törvénybe foglalt joganyag. A jogközelítés e téren még nem fejeződött be. A szabadalmak, védjegyek és földrajzi árujelzők újraszabályozása megtörténtével egyébként is elavult ipari mintaoltalmi előírások rekodifikációjára csak a közösségi mintarendszer hatályba lépése után kerülhet sor. © Phare Program HU-94.05 55
