Tattay Levente: A versenyjog és az ipari tulajdon oltalma az Európai Közösségben (Budapest, 1998)
II. rész. Az ipari tulajdon oltalma az Európai Közösségben
Ahogy erről korábban szó volt, teljes egészében megvalósult védjegyjogi harmonizációról beszélhetünk. Talán a védjegyek területén játszik a legnagyobb szerepet az EK Tanács 3295/94. sz. rendelete a szellemi alkotásokkal való kalózkodás visszaszorításáról. E rendelet pontos címe figyelmet érdemel: Rendelet az utánzott áruknak, jogosulatlanul előállított másolatoknak vagy utánképzéseknek az EK vámterületén való forgalombahozatali tilalmakról, illetve vámhatósági kezeléséről, továbbá azok kivitelének és reexportjának tilalmáról. A védjegyek vonatkozásában van a legnagyobb jelentősége a Tanácsnak a félrevezető reklámozásról szóló 84/450. sz. Irányelvnek, amelyet az Európa Parlament és Tanács 97/ 55. EK Irányelve módosított. F. Ipari minták Az egységes belső piac megteremtésének igénye az Európai Közösség rendszerében az ipari minták területén sem teszi lehetővé, hogy a nemzeti szabályozás eltérő vonásai vagy elmaradottsága akadályozza a szabad áruforgalmat.- 1991-ben került kiadásra az ipari minta szabályozási koncepcióját és részletes szabályozási tervezetét tartalmazó Zöld Könyv.- A Közösségi ipari mintára vonatkozó rendelet és Irányelv tervezeteit elsőként 1993- ban adták ki.- Az 1995-ben elkészült tervezetet a szakemberek már-már véglegesnek tekintették, de a cserélhető karosszériaelemek problematikája miatt a kérdés is késedelmet szenvedett. Ennek ellenére az 1997. évi tervezetet sem lehet véglegesnek tekinteni. Érdekes módon - más területekkel ellentétben - (lásd pl. szabadalmak) a közösségi ipari mintahivatalt már létrehozták 1994-ben Alicantéban (Spanyolország). Neve: A Belső Piac Harmonizációs Hivatala (Védjegyek és ipari minták). A mintahivatal egyben a Közösségi Védjegyhivatal is. A közösségi mintarendszer - hasonlóan a védjegyekhez - három szabályozási formát követel meg a kiadott tervezetek szerint:- a nemzetek felett álló önálló egységes kritériumok alapján az egész közösségben oltalmat biztosító közösségi mintáról szóló EK Tanács rendeletéből,- a kérdéses rendelet végrehajtása és alkalmazására kiadott rendeletekből, végül pedig- az irányelvből, amely a mintajogi normák közelítésére fogja az államokat kötelezni. A bennfentesek véleménye szerint 2 éven belül mind az ipari minta jogközelítéséről, mind pedig a közösségi ipari mintát létrehozó rendelet kiadása várható. Az ipari minták részletes szabályozását a III. rész „Az ipari minták oltalma és az áruforgalom az Európai Közösségben” c. 4. fejezete tartalmazza. G. A földrajzi árujelzők Az iparjogvédelem minden vonatkozását ismerő szakemberek már régóta hangoztatták, hogy az 1958-ban létrejött 17 országot felvonultató Lisszaboni Megállapodás nem felel meg a fejlődés igényeinek, részben azért, mert kizárólag néhány ország (Franciaország, Olaszország) jogi szabályozásának sajátságait tükrözte vissza, másrészt pedig azért, mert az ún. „minőségi földrajzi árujelzők” kizárólagos elismerése, a védett árujelzők körének néhány százban való meghatározása, a nemzeti jogvédelem létének megkövetelése, továbbá az © Phare Program HU-94.05 51
