Tattay Levente: A versenyjog és az ipari tulajdon oltalma az Európai Közösségben (Budapest, 1998)
II. rész. Az ipari tulajdon oltalma az Európai Közösségben
A Közösségi Szabadalmi Egyezményt nem az EK szervei alkották, hanem a tagállamok szerződése hozta létre. Közösségi jellegét az biztosítja, hogy valamennyi EK tagállam részvétele kötelező. A közösségi szabadalom vonatkozásában új kezdeményezés született 1997 júniusában. Az Európai Bizottság kiadta a Közösségi Szabadalom Zöld könyvét, amelynek a célja a közösségi szabadalom intézményének életre keltése és az európai szabadalmi rendszer továbbfejlesztése, és az innováció szabadalmaztatás útján történő fejlesztése. A közösségi szabadalomról szóló Luxemburgi Egyezményt részletesen a III. rész „A szabadalmak jogi oltalma, versenyszabadság és a versenyjogi szabályozás konfliktusa az Európai Közösségben” c. 1. fejezete ismerteti. C. A közösségi szabadalmi tevékenység speciális területei E téren elsőként említhetjük meg az integrált áramkörök jogi oltalmával kapcsolatos és a tagállamok jogközelítésére vonatkozó irányelvet, amelyet 1987-ben adtak ki. A gyógyászati termékekre vonatkozó kiegészítő tanúsítványok vonatkozásában sikerült az egész Közösségben egységes jogi szabályozási rendszert létrehozni. A kérdéses 1768/ 82. számú EK Tanácsi rendelet 1992-ben lépett hatályba. Jelentős előrelépés történt a növényfajták szabadalmi oltalma tárgyában, amelyet a 2100/ 94. számú, az EK Tanácsa által kiadott rendelet szabályoz. A rendelet kiadása azt jelenti, hogy az Európai Közösségben létrejött önálló hivatallal a nemzetek fölött álló egységes követelményeken nyugvó nemzetközi rendszer jött létre 1994-ben. Meg kell említeni továbbá a biotechnológiai találmányok területén folyó jogközelítési tevékenységet. A kérdéses találmányokra vonatkozó irányelvtervezetet már 1988-ban kiadták és a kodifikáció több, jelentősen átdolgozott tervezet formájában jelentősen előrehaladt, azonban az irányelvet mind a mai napig nem fogadták el. A szabadalmakhoz közelálló rendkívül fontos terület a használati minták jogi szabályozása. A használati minták vonatkozásában Zöld könyv formájában elkészült a használati mintákra vonatkozó EK kodifikációs tervezet. A munkákat az nehezíti, hogy a használati mintákat nem minden országban vezették be, így az oltalmi forma nem létezik sem Svédországban, sem az Egyesült Királyságban. A munkálatok olyan előrehaladott állapotban vannak, hogy rövidesen az Európa Parlament fogja tárgyalni a Közösségi Mintarendelet tervezetét. D. Csoportmentesítő rendeletek A szabadalmak és az e téren megvalósult tevékenység ismertetése feltétlenül megköveteli a szabadalomra és know-how-ra vonatkozó mentesítési szabályok említését annak ellenére, hogy a tematikát jelen tanulmány más pontjai is tárgyalják. Az iparjogvédelem területén különleges jelentősége van a csoport-mentesítéseknek. A licencmegállapodások és más, az iparjogvédelem területén kötött megállapodások révén monopolizálni lehet a piacot oly módon, hogy a szabadalmas és egyben a hozzátartozó know-how jogosultja magának fenntartja az egész Közösségben vagy annak tetszés szerinti államában a gyártás és forgalombahozatal jogát. Ahol ezt a szabadalmas nem tudja megvalósítani, kizárólagos licencet adhat másnak. így elvileg az egész Közösség területén - a szabadalmi oltalom révén - az általa meghatározott magas árakkal és valamennyi versenytárs kiszorításával tetszés szerinti mennyiségi és minőségi mutatókkal értékesíthet. A © Phare Program HU-94.05 49
