Tattay Levente: A versenyjog és az ipari tulajdon oltalma az Európai Közösségben (Budapest, 1998)
II. rész. Az ipari tulajdon oltalma az Európai Közösségben
A nemzetek feletti engedélyezési rendszerre jó példa a Közösség központi védjegyrendszere és a Közösségi Szabadalom (még meg nem valósult) intézménye. Az iparjogvédelem szupranacionális rendszere fokozatosan, több évtizedes kodifikációs tevékenység eredményeként jött létre. A. Az iparjogvédelem és a Közösség politikái A Közösség legfontosabb tevékenységeit a közösségi politikák rendszerezik, és aktualizálják. A közösségi politikák az adott szakterület célkitűzéseit, stratégiáját, cselekvési programját, tevékenységét, előréseinek rendszerét foglalják magukba. A legfontosabb politikák bekerültek az EK alapszerződéseibe, mint- versenypolitika,- iparpolitika,- pénzügyi és monetáris politika és mások. Az iparjogvédelem terén nem érvényesül hivatalos közösségi politika. Az ipari tulajdon oltalmával kapcsolatos tevékenység más önálló politikák keretében valósul meg. Ezek közül a politikák közül elsősorban- a versenypolitikát,- az iparpolitikát, valamint- a mezőgazdasági politikát célszerű megemlíteni, amely az ipari tulajdon mezőgazdasági vonatkozásait öleli fel. R. Az ipari tulajdon oltalmával kapcsolatos tevékenység irányítása Az Európai Közösségbe folyó iparjogvédelmi tevékenység tekintetében az általános más ügyekben is eljáró szervezetek rendelkeznek hatáskörrel. Elsősorban az Európai Bizottságot és az Európai Bíróságot kell megemlíteni, azonban fontos szerep jut az Európa Tanácsnak és az Európa Parlamentnek is. Központi iparjogvédelmi hatóság nincsen. Az ipari tulajdon védelme terén a legfőbb intézménynek az EK Bizottságot kell tekinteni, amelynek három főigazgatósága is foglalkozik az ipari tulajdon különböző kérdéseivel. Az ipari tulajdon különböző fajtáival kapcsolatos kérdésekben elsősorban a XV. számú, a Belső Piaccal és a pénzügyi szervezetekkel foglalkozó Főigazgatóság jár el. Az ipari tulajdon mezőgazdasági vonatkozásai kérdéseiben (földrajzi árujelzők, növényfajták oltalma, biotechnológiai találmányok oltalma) az Agrárpolitikai Főigazgatóság jár el. A Bizottság Versenyügyi Főigazgatósága illetékes a gazdasági versennyel közvetlenül összefüggő kérdésekben. A Bizottságnak fontos előkészítő és végrehajtó szerepe van a Közösség által kötött nemzetközi iparjogvédelmi megállapodások megkötésében, így pl. létrejött az Európai Közösség - USA - boreredetvédelmi megállapodás, Európai Közösség - Ausztrália - boreredetvédelmi megállapodás, Európai Közösség - Magyarország - boreredetvédelmi megállapodás. Ami a további intézményeket illeti, különlegesen fontos szerepet játszik az Európai Közösségben a Münchenben székelő Európai Szabadalmi Hivatal, amely azonban nem közösségi alapítású és irányítású szervezet, továbbá az Alicantében székelő, a Közösség védjegy és ipari minta- hatóság, központi lajstromozó szerv a Belső Piac Harmonizációs Hivatala. 46 © Phare Program HU-94.05
