Tattay Levente: A versenyjog és az ipari tulajdon oltalma az Európai Közösségben (Budapest, 1998)
II. rész. Az ipari tulajdon oltalma az Európai Közösségben
COMETT (az egyetemek és az iparvállalatok közötti együttműködés előmozdítása, a SPRINT (az innováció és technológia-transzfer fejlesztése). A 90-es évek közepén két nagy programot kell kiemelni:- BR1TE-ERAMprogram az új technológiák és új anyagok alkalmazásának programja 4,5 milliárd ECU költségvetéssel dolgozik és különleges figyelmet fordít a biotechnológia fejlesztésére és a biológiailag tiszta anyagok, bioanyagok kidolgozására.- TASKFORCES RECHERCHE-INDUSTRIE program az egyszerre több szakterületet érintő és különböző szektorok között szerveződő kutatásokra vonatkozik. Különleges feladatát képezi a környezetet nem szennyező, versenyképes, energiatakarékos gépkocsi vonatkozásában kutatás folytatása. A Maastrichti Szerződés meghatározta az Európai Közösség iparpolitikájának alapvető követelményeit, amely bekerült az Európai Közösséget létesítő alapszerződésbe. Az Európai Közösség iparpolitikájának célját az EK-Szerződés XIII. fejezete tartalmazza, melynek értelmében a Közösség és a tagállamok gondoskodnak azoknak a feltételeknek a megvalósításáról, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az ipar versenyképességét a Közösségben biztosítsák. Az ipari versenyképesség iparjogvédelemhez legközelebb álló célkitűzéseit is tartalmazza az EK-Szerződés XIII. fejezete, miszerint elő kell segíteni az iparpolitika által teremtett ipari potenciál jobb kihasználását az innováció, kutatás és műszaki fejlődés terén. Az Európai Közösségben a világ fejlett térségeivel való lépéstartás céljából különleges figyelmet fordítanak a műszaki-tudományos tevékenység versenyképességére. A szakemberek itt is mozgósító tevékenységet végeznek. Keveslik azt, hogy a Közösség bruttó jövedelmének csak 2%-át költi kutatási és fejlesztési tevékenységre, mivel az Amerikai Egyesült Államokban ez a ráfordítás 3%-os. Szintén keveslik, hogy Európában az aktív foglalkoztatott mérnökök körén belül csak 4%-ot tesz ki a kutatómérnökök aránya, míg az az arány az Amerikai Egyesült Államokban 8%, Japánban 9%. Az iparjogvédelem szerepét, és itt elsősorban arra kell gondolni, hogy a technika fejlődése és a versenyképesség növelése milyen fontos szerepet játszanak a Közösségben, természetesen közvetlenül és közvetve felismerték. Az európai dimenziójú, határoktól mentes K-f F együttműködés és a fejlett technikákra alapozó intenzív verseny viszonyai között jelentősen felértékelődnek a piaci termékek szellemi értékkomponensei (találmány, ipari forma, védjegy, földrajzi név), amelyek növelik a termelési tényezők (munkaerő, föld, tőke, műszaki haladás) hatékonyságát, valamint lényegesen emelkedik az azokkal kapcsolatos beruházások kockázatát, a piaci bizonytalanságot csökkentő, a tőke extraprofittal való gyorsabb megtérülését előmozdító szabadalmi és más iparjogvédelmi oltalom jelentősége. Az ipari tulajdon és különösen a szabadalmak oltalmának a műszaki tudományos fejlesztéssel való közvetlen összefüggését sok szakember ténylegesen is felismerte. így például különös figyelmet fordítanak a szabadalmi bejelentések megtételére, a licencek értékesítésére és a szabadalmakról adható információk terjesztésére a tudományos-műszaki tevékenység során. Á szabadalmaztatás mennyiségi mutatói alapján a szabadalmi szakemberek felismerték, hogy az eltérés az amerikai és japán szabadalmaztatás mutatóitól komoly fogyatékosságot jelent. A szabadalmi statisztikai mutatók - egyelőre - Európa elmaradását mutatják. A szabadalmi bejelentések száma 1994-ben Japánban 370 652, az Amerikai Egyesült Államokban 209 691, Németországban 127 413, Nagy-Britanniában 108 404, Franciaországban 86 285 volt. A tudományos-műszaki haladás biztosítása érdekében hatékonyabb szabadalmaztatási tevékenységet kellene folytami. 44 © Pharc Program HU-94.05
