Tattay Levente: A versenyjog és az ipari tulajdon oltalma az Európai Közösségben (Budapest, 1998)
II. rész. Az ipari tulajdon oltalma az Európai Közösségben
II. rész AZ IPARI TULAJDON OLTALMA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGBEN 1. fejezet AZ IPARI TULAJDON OLTALMA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGBEN 1. AZ IPARJOGVÉDELEM HELYE ÉS SZEREPE AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGBEN Az iparjogvédelem Közösségben betöltött helyének és szerepének meghatározásakor az Ipari Tulajdon Oltalmára 1883-ban létesült és többször revideált Párizsi Uniós Egyezmény (PUE) alapvető rendelkezéseiből kell kiindulni. A PUE meghatározza az ipari tulajdon tárgykörét, amelynek értelmében ebbe a körbe a szabadalmak, használati minták, az ipari minták, védjegyek, kereskedelmi nevek, az eredetmegjelölés és származási jelzések és a tisztességtelen piaci magatartás tilalma tartoznak. A Párizsi Uniós Egyezmény napjainkra az egész világra kiterjedő általános egyezménnyé vált, amelyben 140 tagállam vesz részt. Az iparjogvédelem nemzetközi tevékenységét összefogó, 1967-ben alapított Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO = World Intellectual Property Organisation vagy OMPI= Örganisation Mondial de la Propriété Intellectuelle) napjainkban tagállamot számlál az ENSZ szakosított szerve. Az ipari tulajdon tárgyainak megfelelő különböző szakterületeken a nemzetközi iparjogvédelmi tevékenység a Párizsi Uniós Egyezmény keretébe tartozó szakosított egyezmények keretében folyik, amelyek közül elsősorban a szabadalmi együttműködést megvalósító 1970- ben létrejött PCT-Megállapodás és a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló 1891- ben megkötött Madridi Megállapodást kell megemlíteni. Mivel az Európai Közösség államai mind tagjai a Párizsi Uniós Egyezménynek, mind pedig a WIPO-t létrehozó megállapodásnak, az iparjogvédelmi nemzetközi együttműködés keretei az 1958-ban létrejött Európai Közösség számára már eleve adottak voltak. Közösségi jogi szabályozás a 80-as évekig nem is létezett. Az iparjogvédelem terén közösségi politika kialakítására önálló szervezeti rendszer létrehozására nem került sor. Elmondható továbbá, hogy az ipari tulajdon szabályozásának problémái a közélet fontos kérdéseinek számítanak és gyakran jelennek meg különböző szakfolyóiratokban. A. A Közösség versenyképessége Az Európai Közösség keretében folyó, a 80-as években indított kutatási-fejlesztési együttműködés hatékonyságának növelésére irányuló programok jelentős gyakorlati hatással bírtak, mint például a SCIENCE (a tudomány és a kutatás hatékonyságának növelésére), az ESPRIT (információs technika), a BRITE (ipari alapkutatások), az EURÉKA (fejlett technikák), a RACE (távközlés), a FAST (a technikai fejlődés előrejelzése, értékelése), a © Phare Program HU-94.05 43
