Tattay Levente: A versenyjog és az ipari tulajdon oltalma az Európai Közösségben (Budapest, 1998)
I. rész. Az ipari tulajdon monopol jellege és a gazdasági verseny szabályozása az Európai Közösségben
Az ellenőrzés nélküli verseny a tapasztalatok szerint önmagát számolhatja fel, mivel a konkurencia kiküszöbölése monopolista struktúrákat hozhat létre és a gazdasági hatalom koncentrációjához vezethet. Rendkívül fontos, hogy a piacon kellő számú eladó és vevő maradjon, továbbá az, hogy akár eladói, akár vevői oldalról fennálljon a piacra lépés lehetősége. A verseny torzulásának további fontos területe az állami beavatkozások rendszere. Az állami beavatkozások lényegében mesterségesen fölerősítik a nem életképes vállalkozásokat. Ezért kiemelkedő jelentősége van az állami segítségnyújtás ellenőrzésének. Végül a versenypolitika arra is irányul, hogy a vállalkozások fúziói és stratégiai felvásárlók tartósan ne akadályozzák a verseny feltételeinek hátrányos és tartós megváltozását. 4. A VERSENYPOLITIKA MEGVALÓSÍTÁSA SZEMPONTJÁBÓL LEGHÁTRÁNYOSABB, LEGGYAKORIBB GAZDASÁGI MAGATARTÁSTÍPUSOK A. Vállalkozások közötti megállapodások; visszaélés meghatározó befolyással- versenykorlátozások tilalma (kartelltilalom) Ahol a kereskedelem akadályait felszámolják, ott a vállalkozások ki vannak téve annak a kísértésnek, hogy felosszák egymás között a piacot, vagy más versenykorlátozó megállapodást kössenek és ennek révén saját eszközeikkel akadályozzák meg a verseny kibontakozását, amely nyilvánvalóan káros és hátrányos a piac működése szempontjából. Ez a magatartás ugyanis megfosztja a gazdaságot és a fogyasztókat a szabad kereskedelemtől és az aktív versenyből származó hasznoktól. Ez a jelenség a kereskedelem előtti akadályok fennmaradását eredményezné, ugyanis az a haszon, amely korábban az államhoz folyt be, pl. vámok formájában, a piackorlátozó megállapodásokban részes feleket gazdagítaná. B. Domináns helyzettel, gazdasági erőfölénnyel való visszaélés A domináns helyzetet általában a piaci részesedéssel lehet érzékeltetni. Minél magasabb a piaci részesedés, annál inkább kizárhatóvá válik a konkurencia hatékony fellépése. Már 60-70%-os piaci részesedés általában domináns erőfölényes helyzethez vezet a szakemberek szerint (de Haviland ügy), mivel a versenytársak számára semmilyen mozgástér nem marad. Természetesen az erőfölény megrendelői és szállítói oldalon egyaránt előfordulhat, tipikus esete az, hogy az áru csak az erőfölényben levőtől szerezhető be. A szállítói oldalon felmerülő erőfölény azt eredményezi, hogy az árakat tetszés szerint emelik és a megrendelőkre kedvezőtlen üzleti feltételeket kényszerítenek rá. Az erőfölénnyel való visszaélés megnyilvánulhat:- előnytelen feltétel kikényszerítésében,- indokolatlan elzárkózásban a szerződéskötéstől,- piacra lépés akadályozásában és más formákban. Az erőfölénnyel való visszaélés visszaszorítása a közösségi versenypolitika alapvető törekvése. 32 © Phare Program IIU-94.05
