Tattay Levente: A versenyjog és az ipari tulajdon oltalma az Európai Közösségben (Budapest, 1998)
I. rész. Az ipari tulajdon monopol jellege és a gazdasági verseny szabályozása az Európai Közösségben
Politika (CAP) tartalmazza. A versenyszabályok csak addig alkalmazhatók a mezőgazdaságra, ameddig azok nem ássák alá a CAP céljainak elérését. Másik oldalról megközelítve, a versenyszabályokat kifejezetten alkalmazni kell, ha egy versenyellenes magatartás a CAP céljaival is ellentétes lenne. A Közösség versenypolitikája az integráció fokozatos elmélyülésével mind újabb és újabb feladatokkal bővül - elég ha az áruk, szolgáltatások, személyek és tőke szabad áramlását megvalósító belső piac létrehozására, vagy a pénzügyi-monetáris unió megteremtésére gondolunk, amelyek vonatkozásában szintén egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítani. A közösségi versenypolitikának minden időben megvannak az aktuális, időszerű feladatai. Jelenleg a közösségi versenypolitika alapvető törekvése a társult közép- és kelet-európai országok versenyjogi szabályozásának harmonizálása. A versenyszabályozás tökéletesítése a versenypolitika bevezetése és végrehajtása a társult országok, köztük Magyarország csatlakozásának is előfeltétele. A versenypolitika és a versenyjog kulcsszerepet játszik a valódi közös piac létrehozásában. Ennek a fő okai az alábbiak: a) A vámok és mennyiségi korlátozások eltörlése nem biztosítani az áruk szabad mozgását, ha a magánvállalatok feloszthatnák egymás között a közös piacot, kizárólagos forgalmazásra vonatkozó megállapodásokat köthetnének, megkülönböztető árakat és feltételeket alkalmazhatnának, vagy domináns piaci pozíciójukkal visszaélhetnének, illetve ha a tagállamok saját iparuknak olyan támogatást nyújthatnának, amellyel akadályoznák az importot, vagy mesterségesen támogatnák az exportot. b) A torzítás nélküli verseny leghatékonyabb eszköze a belső piac kialakításának. c) A verseny ösztönzőleg hat a termelés hatékonyságára és az innovációra és így közvetve alacsonyabb árakat, nagyobb választékot eredményez. A kereskedelmi szférában a verseny feltételeinek és szabadságának biztosítása a formális és informális akadályok lebontása révén történik. A versenypolitika megvalósítása éppúgy feltételezi a deregulációt, mint a részletekre kiterjedő jogi szabályozást is. A versenypolitika feltételei biztosításában jelentős szerep jut továbbá a nemzeti versenyhivatalok együttműködésének. 3. A VERSENYPOLITIKA FŐ IRÁNYAI Alapvető elképzelés az európai versenypolitika kialakításában az, hogy a piaci verseny megfelelő hatékony kialakítása ösztönző hatást fejtsen ki olyan célkitűzések megvalósításában, mint az egységes belső piac létrehozása, és a pénzügyi monetáris unió megteremtése. A megfelelő piaci környezet létrehozása azonban nem hárulhat kizárólagosan a piac szereplőire. Az ellenőrzés biztosítása nélküli verseny torzulásoknak van kitéve. Az ellenőrzés nélkül folyó verseny több vonatkozásában káros hatások alatt állhat. Elsősorban az jelent komoly veszélyforrást, hogy a piac résztvevői általában hajlanak arra, hogy a verseny számukra nem kiszámítható feltételeit versenyellenes megállapodásokkal, kartellel cseréljék fel. Lényegében arról van szó, hogy a piac szereplői - ahelyett hogy a piaci erők működésének minden következményével szembenéznének, ideértve a piacról való kiszorulás kockázatát is - az egymással való versenykorlátozó megállapodások könnyű és kézenfekvő megoldását részesítik előnyben. €’ Phare Program HU-94.05 31
