Tattay Levente: A versenyjog és az ipari tulajdon oltalma az Európai Közösségben (Budapest, 1998)

III. rész. Szabadalmak, védjegyek, földrajzi árujelzők, ipari minták és a gazdasági verseny az Európai Közösségben

A Közösség több országában az autókarosszériákat teljességükben, külső vizuális megje­lenésükben védik mintaként, az egyes elemek: sárhányó, lökhárító, üveg és mások általá­ban nem részesülnek oltalomban. A fentiekre tekintettel a nagy autógyárak, általában így a BMW, Opel, Porsche, Volks­wagen, komplett karosszériákat jelentenek az oltalomra. Ez az oltalom azonban nem jelenti automatikusan a különböző pótalkatrészek oltalmának megvalósulását. Szintén jelentős volument képvisel a cserélhető pótalkatrészek volumene, amely a közös­ségben eléri a 10 milliárd ECU nagyságrendet. Nem kell közgazdasági szakembernek lenni ahhoz, hogy felbecsüljük, hogy milyen érzé­kenyen érintheti az önálló alkatrészgyártókat a cserélhető alkatrészek mintaoltalma. Az ezekhez fűződő jogok kizárólagossága esetén az alkatrészek forgalmazása - természetsze­rűleg - a nagy autógyárakhoz kerül. Az önálló alkatrészforgalmazók helyzetét tovább nehezíti az, hogy az autógyárak már idáig is monopolhelyzetben vannak a pótalkatrészek gyártása vonatkozásában. Piaci része­sedésük 88%-os. Ebből- a karosszériaelemek 95%-os,- a beépített világítási berendezések 65%-os,- az üvegalkatrészek pedig 70%-os piaci részesedést képviselnek. Az alkatrészeknek kb. 40%-a nem részesíthető mintaoltalomban. Az autógyártók becslései szerint a jogi oltalomban részesíthető alkatrészekre és ipari formaigényes alkatrészek, ide­értve a karosszériaelemek arányát 60%-ra, azok részarányát, autóipar összforgalmában 1,6%-ra becsülik. Még inkább súlyos érdekütközést jelent az, hogy egyes országokban az önálló autóalkat­részek, cserélhető karosszériaelemek, önálló gyártól saját nemzeti jogalkalmazásuk értel­mében (Franciaország és Olaszország stb.) kiszorítást nyertek a saját nemzeti piacukról az alkatrészek gyártása és forgalmazása tekintetében. Az alkatrészek jelentős anyagi volumene és az e téren az autógyártók és önálló alkatrészelőállítók „lobbizása” a gazdasági érdekeltségeket is kifejező hosszú távra is meg­nyugtató jogi megoldást követett meg. C. Jogi háttér Az Európai Közösségben az autóalkatrészek mind ez ideig az ipari minták jogi oltalmából ki voltak zárhatók. A kizárás lehetősége Magyarországon is és a Közösség országaiban is egyaránt általános jellegű. Ennek értelmében az olyan formák nem részesülhetnek ipari minta oltalomban, amelyek esetében az ellátott gyakorlati feladat, a betöltött technikai funkció és műszaki rendeltetés egyértelműen meghatározza a külső kialakítást és ezért az esztétikai formák létrehozásának semmilyen játéktere nincs. Ebből a szempontból kivételt képez az Egyesült Királyság és Olaszország. A brit szigeteken a törvénynél fogva, Olaszországban pedig a bírói gyakorlatban hozott döntések alapján kerülhetett sor az autóalkatrészek ipari minta oltalomban részesítésére, ezt követően Németországban is létrejött olyan bírósági precedens, amelynek értelmében (Ford Escort döntés) a cserélhető alkatrészek ipari minta oltalomban részesíthetők. Ezért nagyjelentőségű az, hogy az autóalkatrészeket és a cserélhető karosszériaeleme­ket mind a Közösség egészében, mind pedig egyes országokban oltalomban kívánják részesíteni. © Phare Program HU-94.05 129

Next

/
Thumbnails
Contents