Tattay Levente: A versenyjog és az ipari tulajdon oltalma az Európai Közösségben (Budapest, 1998)
III. rész. Szabadalmak, védjegyek, földrajzi árujelzők, ipari minták és a gazdasági verseny az Európai Közösségben
Az esetünkben legfontosabbak az ipari formaigényes alkatrészek, amelyek közül elsősorban a karosszériát egészében, vagy annak egyes elemeit: sárhányó, ütköző és más elemeket kell figyelembe venni: dísztárcsa, díszítőléc, lámpák stb. A szakemberek külön kategóriaként kezelik a tisztán mechanikai jellegű alkatrészeket, mint például a motor, a fékek és a kuplung, amelyeknek nincsenek esztétikai célú kialakításai. Fontosnak látják továbbá az ún. „kötőelemek” meghatározását, amelyeket kifejezetten ki kívánnak zárni a jogi oltalomból. A kötőelemek formája és pontos méretei az általa gyakorolt funkciók gyakorlása érdekében kényszerűen meghatározottak azáltal, hogy a minta más termékhez mechanikusan rögzítve, összeillesztve, vagy összeszerelve kerül felhasználásra. Például egy meghatározott modell autóülésének rögzítésénél nincs alternatíva olyan vevő számára, aki netántán másfajta ülést akar. Az autóülés rögzítése kötőelemek felhasználásával valósul meg. Azok kizárását az oltalomból az is indokolja, hogy ilyen elemek több variációban való előállítása nem indokolt és nem kívánatos. További, a mintaoltalom terjedelme szempontjából figyelembe vehető osztályozás az autóalkatrészeknek a látható és nem látható részekre való felosztása. Látható részeknek tekintik az autó külalakját kialakító alkatrészeket: karosszéria, világítás, üveg. A nem látható részek pedig a motor részei: fék, kuplung stb. A látható részek oltalma vonatkozásában az oltalomképesség általános elfogadása várható. Ezt követően a szakemberek olyan kompromisszumot javasoltak, amelynek értelmében a látható alkatrészek mintaoltalmát minden kivétel nélkül be kell vezetni, ugyanakkor a nem látható részek mintaoltalmát ki kell zárni. A fentiek értelmében egyértelmű, hogy az esztétikai célt szolgáló, látható karosszériaelemek oltalomban részesítése látszik célravezetőnek. 6. VERSENYJOGI KÉRDÉSEK FELMERÜLÉSE Az alkatrészek, cserélhető karosszériaelemek vonatkozásában az alábbi komplex versenyjogi problémáról beszélhetünk: A. A versenytársak vonatkozásában Abban az esetben, ha az ipari mintaoltalom kiterjed minden cserélhető karosszériaelemre és -alkatrészre, a mintajogosultnak elvileg jogában áll az egész alkatrészellátást a saját maga kezében tartania a Közösség valamennyi országában való mintabejelentés utján. Ez azt jelenti, hogy egy sikeres, milliós példányban gyártott gépkocsimodell esetén az alkatrészgyártás monopolizálható. Az alkatrészellátás monopolizálása pedig nemcsak az egységes belső piac működésének követelményébe, hanem közvetlenül a versenykorlátozás tilalmába is ütközne, figyelembe véve az EK Szerződés 85. § (1) bekezdésben meghatározott kartelltilalmat és a 86. §-ban meghatározott erőfölénnyel való visszaélés tilalmát. Az alkatrészellátásnál számolni kell azzal, mint ahogy azt említett példák mutatják, hogy az alkatrészellátást idáig is lényegében kisajátították az autógyárak. A közösségi mintáról szóló jogi szabályozás bevezetése az ipari tulajdonjogok klasszikus értelmű kizárólagos és területi jellegének elismerésével a korábbi monopolhelyzetet még nyíltabbá és még határozottabbá tenné. Részben azért, mert az előkészített, immár többször átdolgozott közösségi ipari minta irányelvek az egyes tagállamokban biztosítanák - kötelező jelleggel - a cserél-130 © Phare Program HU-94.05
