Tattay Levente: A versenyjog és az ipari tulajdon oltalma az Európai Közösségben (Budapest, 1998)
III. rész. Szabadalmak, védjegyek, földrajzi árujelzők, ipari minták és a gazdasági verseny az Európai Közösségben
A. A közösségi kodifikációs elgondolások a cserélhető' autóalkatrészek vonatkozásában Az Európai Közösségben nemcsak a fogyasztóvédelem, hanem az ipari termékek szabad áramlása vonatkozásában különös jelentőséggel bír a javíthatóság és a cserélhetőség biztosítása. Ez nagyon sok ipari termék, de különösen gépkocsik vonatkozásában szorosan összefügg a cserélhető alkatrészekre vonatkozó ipari mintajogtól. Abban az esetben, ha a cserélhető alkatrészeket ipari minta védi (autókarosszéria-elemek) célszerű arról gondoskodni, hogy a fogyasztókat ebből hátrány ne érje. A cserélhető alkatrészek ipari minta oltalma (tekintettel az ipari mintákkal szemben támasztott magas követelményekre) az általános felfogás szerint kivételesen és korlátozottan engedhető meg. Az autóipar kezdeményezésére a tartozékokat és alkatrészeket általában mind a nemzeti jogok, mind pedig a közösségi jog védelemben fogja részesíteni. Az Európai Közösség ipari minta kodifikációjába ezért ún. cserélhetőségre vonatkozó rendelkezést (clause de reparation) kívántak betenni. Ennek a lényege az, hogy minden személynek joga van arra, hogy három évvel a komplex termék (gép, gépkocsi stb.) piacra bocsátása után rendelkezésre álljanak azok az alkatrészek és tartozékok, amelynek a kialakítását a komplex egész termék kialakítása teljes mértékben meghatározza. Ezt úgy kívánták elősegíteni az 1993. évi tervezetben, hogy három évvel a termék piacra kerülése után az ilyen alkatrészekre megszűnik a kizárólagos jog, amely azt jelenti, hogy azokat bármely gyártó gyárthatja. Az 1995. évi tervezet mérsékelt ellenérték fejében a cserélhető alkatrészek szállítását a mintajogosult általános kötelezettségévé teszi. Az 1997-os tervezet viszont teljes egészében törli az időtartamhoz való kikötést, azaz az önálló alkatrészgyártók minden további nélkül gyárthatják a cserélhető alkatrészekre vonatkozó mintákat. A komplex termék (gépkocsi gyártó) és az alkatrészek (gépkocsilámpa gyártó) gyártója közötti érdekellentétet így kívánják feloldani. A közösségi ipari mintaoltalom által biztosított kizárólagos jog korlátozását két okból látják célszerűnek. Egyrészt a készletek, gyűjtemények (sakk-készlet, nyomdabetűk stb.) ipari minták útján megvalósuló jogi oltalma nem terjed ki annak alkotóelemeire. A gyűjtemény elemeit úgy kell tekinteni, mint egy termék külső megjelenésének összetevőit, amelyeket szükségszerű saját formájuk és pontos méreteik szerint kell reprodukálni az oltalom engedélyezése feltételeként. A kizárólagos jogok biztosításával kapcsolatos másik korlátozás, hogy az ipari mintákkal kapcsolatos jogok nem érvényesíthetők, ha a minták hasznosítása magánfélként nem kereskedelmi célokra történik. Szintén nem jelenti a mintaoltalom megsértését a kísérleti és oktatási célú felhasználás. A közösségi mintaoltalom bevezetésének egyik fő szempontja az olcsóság. Ezért összefüggés (azonos cél, rendeltetés, hasonló jelleg) esetén szinte korlátlan számú ipari minta egy bejelentésben történő benyújtására lehetőséget biztosítanak. B. A cserélhető alkatrészei oltalmának gazdasági háttere Már korábban szó volt arról, hogy az Európai Közösség autóértékesítési volumene évi 100-200 milliárd ECU forgalom közötti nagyságrendet képvisel. Tehát nem elhanyagolható „üzletről” van szó. Az autóipar által létrehozott termelés nagyságát 9%-ra becsülik a Közösség Közösség valamennyi ipari termékére vetítve. A gépkocsigyártásban 1,8 millió ember dolgozik a Közösségben, amely a munkásállomány 8,9%-át teszi ki. 128 © Phare Program HTJ-94.05
