Tattay Levente: Védjegyekről vállalkozóknak (Budapest, 1995)
Harmadik rész. Gyakorlati ismeretek
jogosultja, mely árukra és szolgáltatásokra vonatkozik és hogy jogosultját mikortól illeti meg a védjegyhez való jog. A védjegyoltalom amellett, hogy jogosultjának kizárólagos jogot biztosít, minden harmadik személyt arra kötelez, hogy tartózkodjon a megjelölés használatától. A védjegy jogosulatlan használata egyben versenyjogi, fogyasztóvédelmi, minőségvédelmi előírásokba is ütközik. A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak - a jogszabályok keretei között - kizárólagos joga van arra, hogy a védjegyet az árujegyzéken szereplő árukkal kapcsolatban használja, illetve használatára másnak engedélyt (licenciát) adjon. A Védjegytörvény 4. § (1) értelmében a védjegy és a védjegy jogi oltalma csak azt illeti meg, aki a megjelölést a törvényben előírt eljárás útján lajstromoztatja. Védjegyoltalmat csak az áru előállítására vagy szolgáltatás nyújtására feljogosított szerv vagy személy szerezhet. Ezzel a rendelkezéssel párhuzamba állítható a Védjegytörvény 16. § d) pontjában foglalt előírás, melynek értelmében a védjegyoltalom megszűnik, ha a védjegyjogosult vállalat vagy az együttes védjegyre jogosult szervezet jogutód nélkül megszűnt (megszűnésének napjával). A védjegyoltalom a lajstromozáskor keletkezik a bejelentés napjára visszaható hatállyal. Az oltalom időtartama tíz év, és tetszés szerinti alkalommal újabb 10 -10 évre megújítható. A védjegyhasználat az árun, göngyölegen, árukísérő dokumentáción és reklámozás során történő használatát foglalja magában. A telekommunikáció és a külföldi tv adások során a reklámok sugárzása felveti azt a kérdést, hogy a fogható adókon a reklámozás védjegyhasználatnak minősül-e vagy sem. Az ilyen tv reklám csak akkor tekinthető használatnak, ha a megjelölés tényleges, bizonyítható ismertségét eredményezi. A magyar védjegyjog a lajstromozás elvét hirdeti, vagyis azt, hogy a védjegy és a védjegy jogi oltalma csak azt illeti meg, aki a megjelölést a törvényben előírt módon lajstromoztatja [Védjegytörvény 4. § (1)]. Ennek ellenére a védjegytörvény több rendelkezése a használatnak jogi jelentőséget ad, így ha több bejelentő azonos vagy hasonló megjelölés lajstromozását kéri, a védjegyet annak javára kell lajstromozni, akinek korábbi elsőbbsége van, kivéve, ha valamelyik érdekelt az elsőbbséget megelőző használatot igazol. Ez azt jelenti, hogy több, egymással konkurráló azonos és azonos árujegyzékű megjelölések bejelentése esetén azt illeti meg a védjegyhez való jog, aki korábbi használatot igazol, még akkor is, ha később tett bejelentést. Szintén a használatnak biztosít jogi jelentőséget a Védjegytörvény 3. § (3) c) pontjában foglalt azon rendelkezés, amelynek értelmében nem lajstromozható az olyan megjelölés, amely azonos vagy az összetéveszthetőségig hasonló másnak korábban használt, nem lajstromozott megjelöléséhez. 66
