Tattay Levente: Védjegyekről vállalkozóknak (Budapest, 1995)
Harmadik rész. Gyakorlati ismeretek
A védjegyjogosult alapvető kötelezettsége az oltalom fenntartása céljából a védjegy használata. A védjegy oltalma megszűnik abban az esetben, ha a védjegyet az országban öt év óta folyamatosan nem használják, mégpedig a Szabadalmi Hivatal megszűnést megállapító határozatában megjelölt időpontban. A használat hiánya miatt az oltalom megszűnése nem állapítható meg, ha a védjegyjogosult a használat elmaradását kellőképpen igazolja. A használat igazolásául szolgál például az, ha valamely cég védjegyét importkorlátozás miatt huzamos ideig nem tudta használni. Az oltalom fenntartása szempontjából védjegyhasználatnak minősül a védjegy alkalmazása az árun, a csomagolásán, továbbá hirdetés és üzleti levelezés során. A védjegyhasználatnak ad fontos jogi jelentőséget a Védjegytörvény 1. § (2) bekezdésében foglalt azon rendelkezés, amelynek értelmében csak kivételesen lehet törlési eljárást indítani (a Védjegytörvény 3. § (1) b) pontjában foglalt rendelkezésébe ütközés) abban az esetben, ha a védjegy lajstromozása óta öt év már eltelt és a védjegy a tényleges használat folytán ismertté vált. A védjegyhasználat hiánya miatt történő megszűnésének megállapítását bárki kérheti a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott kérelmében. A kérelmen 4 000 Ft igazgatási, szolgáltatási díjat bélyegben kell leróni. A Hivatal a megszűnés megállapítása iránti kérelmeket írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyaláson bírálja el. A Magyar Szabadalmi Hivatal határozata ellen - jogorvoslati lehetőségként - a Fővárosi Bíróság előtt megváltoztatási kérelemnek van helye. A Fővárosi Bíróságnak a tárgyban hozott végzése ügyében fellebbezni lehet 15 napos határidővel a Legfelsőbb Bírósághoz. A védjegyet használhatja a jogosult vagy az ő engedélyével más (licenc, franchise szerződés). A védjegyhasználat történhet jogszerűen és jogellenesen (védjegybitorlás). 2. A védjegyhasználat elmulasztása 3. A védjegy jogosulatlan használata, védjegybitorlás Védjegybitorlás A védjegybitorlás kérdését a Védjegytörvény 13-15. §-a szabályozza. Védjegybitorlást követ el, aki a védjegy árujegyzékében szereplő vagy ahhoz hasonló áruval kapcsolatban jogosulatlanul használja más védjegyét, vagy ahhoz összetéveszthetőségig hasonló más megjelölést. A védjegybitorlás megállapításához az alábbi öt feltételnek kell együttesen fennállnia:- a védjegyoltalom megléte,- a megjelölések azonossága vagy hasonlósága, 67
