Tattay Levente: Védjegyekről vállalkozóknak (Budapest, 1995)
Második rész. A védjegyek jogi szabályozása
g) Nem biztosítanak megkülönböztető jelleget a kizárólag az áru vagy szolgáltatás származására utaló jelzők: europeenne, americaine, internationale, nationale, hungarian stb. 9. Nemzetközi vonatkozások A védjegyek speciális szabályozása több mint száz évre tekint vissza, e vonatkozásban a védjegyek nemzetközi oltalmát biztosító egyes nemzetközi egyezmények a Párizsi Uniós Egyezmény szakosított egyezményei fontos szerepet játszanak. Az Egyezményt több alkalommal felülvizsgálták. Jelenleg az általánosan használt szövegezés az 1967-es stockholmi revízión alapszik. (A PUE általános revíziója). A Védjegyek Nemzetközi Lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodás, a védjegyekre vonatkozó legrégibb nemzetközi egyezmény A Megállapodás a Párizsi Uniós Egyezmény alapvető rendelkezéseinek felhasználásával és továbbfejlesztésével kölcsönösen előnyös feltételeket teremtett a védjegyek nemzetközi oltalmához, s így hatékonyan előmozdította a gazdasági növekedést szolgáló nemzetközi együttműködést. A Madridi Megállapodást 7 állam hozta létre 1891. április 14-én, jelenleg 39 tagállama van, ezek döntő többsége (majdnem 30) európai. Afrikát Algéria, Egyiptom, Marokkó és Szudán, Ázsiát Kína, Mongólia, Vietnam és Észak- Korea, az amerikai kontinenst egyedül Kuba képviseli. Magyarország 1909 óta tagja a Megállapodásnak. A Megállapodásnak csak a PUE tagországa lehet részese. A Megállapodás nyelve a francia. Nagy előnye, hogy ugyanannak a védjegynek az oltalmát több országban egy bejelentéssel olcsón és gyorsan teszi lehetővé. Ennek módja a védjeggyel rendelkező vállalat a Megállapodást igazgató Nemzetközi Irodán keresztül - illeték lefizetése ellenében - egy vagy több tagállamban a hazai lajstromozás alapul vételével kérheti az oltalom megadását. A Nemzetközi Iroda központilag továbbítja a tagállamokhoz a megkeresés alapján a nemzeti bejelentéseket. Ennek az a nagy előnye, hogy nem kell alaki vizsgálatot végezni, mert azt központilag elvégzik. A nemzeti jogi szabályozásra való tekintettel a nemzetközi bejelentést a találmányi hivatalok elutasíthatják. Az egyes országokban jogi oltalomban részesülő nemzetközi védjegyek a nemzeti rendszerben lajstromozott megjelölésekkel egyenlő elbírálás alá esnek. A nemzetközi oltalom időtartama 20 év. A nemzetközi védjegy öt év elteltével függetlenné válik a származási országban lajstromozott nemzeti védjegytől. E határidő letelte után a nemzeti védjegy törlése nem vonja maga után a nemzetközi védjegy törlését. A Madridi Megállapodás hibájául róják fel a francia nyelvűséget, a lajstromozási elvet és azt, hogy a találmányi hivatalok számára a nemzetközi bejelentések visszautasítására megszabott egy év határidő túl rövid. 40
