Tattay Levente: Védjegyekről vállalkozóknak (Budapest, 1995)
Második rész. A védjegyek jogi szabályozása
A Madridi Protokoll rendszere a Madridi Megállapodás továbbfejlesztését jelenti. A nyolcvanas években a Szellemi Tulajdon Világszervezete keretében kezdeményezték a Védjegyek Nemzetközi Lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodás rendszerének továbbfejlesztése érdekében a Madridi Protokoll Egyezmény létrehozását. Az új megállapodási rendszer kidolgozásának célja a nemzetközi oltalom továbbfejlesztése, a Madridi Unió résztvevőinek növelése, a nemzetközi védjegyintegráció számára az angolszász államok megnyerése, valamint abban az Európai Gazdasági Közösség részvételének biztosítása volt. A Madridi Megállapodást kiegészítő Jegyzőkönyv (1989) a több mint 100 éve működő Madridi Unióval közös rendszert hoz létre, amelynek új rendelkezései közül az alábbiakat kell kiemelni.- A nemzetközi lajstromozáshoz a nemzeti lajstromozás mellett elfogadja a nemzeti bejelentést is.- A nemzetközi lajstromozás által létrehozott ideiglenes oltalom a 12 hónap helyett 18 hónap.- A francia nyelv mellett az angol nyelv is használható.- A Madridi Megállapodás illetékfizetési rendszerének megváltoztatását is előírják oly módon, hogy az átlagosnál magasabb összegben illetéket kiszabó nemzeti hivatalok a Megállapodás rendszerében is magasabb illetéket szedhetnek be.- A Protokoll rendszere a lajstromozási határidőt tíz évre szállítja le. A Protokoll rendszerében el fogják ismerni az Amerikai Egyesült Államok kezdeményezésére a védjegyhasználat jogkeletkeztető jellegét. Ennek megfelelően a bejelentéskor védjegyhasználati nyilatkozat megtételét fogják a nemzetközi rendszerben is megkövetelni, az érintett országok (USA, Kanada stb.) vonatkozásában. A Madridi Alapmegállapodásnak és a Madridi Protokoll Egyezménynek egységes végrehajtási szabályzata lesz. A Protokoll és az Alapmegállapodás egységes rendszert hivatott létrehozni annak ellenére, hogy lesz olyan állam, amely kizárólag a Madridi Alapmegállapodásban, kizárólag a Protokollban, és lesz olyan, amely mindkettőben részt fog venni. A Nizzai Megállapodás az osztályozást segíti elő. Az egyik legnagyobb hatású iparjogvédelmi egyezmény az Áruk és Szolgáltatások Védjegylajstromozás Céljából Történő Nemzetközi Osztályozására vonatkozó Nizzai Megállapodás. A kérdéses Megállapodást az egész világon alkalmazzák annak ellenére, hogy a PUE tagságából csak 33 ország (1992-es adat) vesz részt benne. Tagjai közt megtaláljuk a legfejlettebb tőkés országokat, így az Amerikai Egyesült Államokat, Japánt és az Németországot is, hazánk 1967 óta tagja. Az 1957-ben létrehozott Megállapodás az árukat és szolgáltatásokat a védjegyoltalom, a védjegybejelentés tárgya szerint osztályozza. A Megállapodás 34 osztályt állított fel árukra, 8 osztályt szolgáltatásokra. Ezen felül a Megállapodás 41
