Gazda István: A technológiatranszfer (Budapest, 1993)

I. Alapfogalmak

zárja ki a használatból, hanem csupán további licenciák adását zárja ki.

A másik a földrajzi megosztás kérdése. \ lajstromozott jogok (a szabadalom, a védjegy, a használati és az ipari minta) országhatárokhoz kötöttek. Amennyiben a jogokat több országban i- megszerezték, akkor bizonyos országokra vonatkozóan lehet licenciát adni. Előfordulhat az i>. hog\ az anyaországban egyáltalán nem ad át a jogosult jogokat, csak a többi országra vonatkozóan vagy csak egy országra vonatkozóan. Ezekben az esetekben is adhat a jogosult részlten kizárólagos, részben nem kizárólagos jogokat.

Lényegében ugyanez a helyzet a nem lajstromozott jogokkal kapcsolatosan is. amelyeket szerződés révén enged át azok átadója az átvevőnek egv vagy több országra vonatkozólag. Itt a kizárólagosság csupán annyit jelent, hogy a tulajdonos kötelezettséget vállal arra. hogy másnak nem engedélyez il\en jogokat. Ezt azonban abban az esetben, ha több országra vonatkozik az átadás, teheti ol\ módon, hogy megszabja azon országok körét, amelyekre vonatkozólag ily kötelezettséget vállai.

Egv másik szempont az. hogy a használati jogok mire vonatkoznak. \ védjegylicenciát kivéve a licencia tartalmilag engedélyezheti a gyártást, a forgalomba hozatalt (eladás), illetve a más országban történő forgalomba hozatalt, azaz exportot i-. Vrra is kiterjedhet a használati engedély, hogy jogosult-e az átvevő (tehát a jogosított) továbbadni a licenciát (alliceneia). V védjegy licencia — lévén tárgy a egy árujelző használata — nyilván a forgalomba hozatalra fog elsősorban kiterjedni.

Ismét egv másik csoportosítási lehetőség: a licencia átadása az erre yunatkozó szerződés főtárgyát képezi-e. \agv csupán más szerződés mellékkötelezettsége-e. így például lehetséges, hogy egy vegyes vállalati szerződés része, illetve kiegészítése. V technológiatranszfer szinte elképzelhetetlen anélkül, hogy valamilyen. fentebb említett jog ne kerülne átadásra.