Gazda István: A technológiatranszfer (Budapest, 1993)

I. Alapfogalmak

amelyek a találmányi gondolathoz közel állnak, s amelyeket sehol sem oktatnak. Ilyen tudásra csak tapasztalatok alapján vagy hosszas kísérletezéssel lehel szert tenni. Éppen ezért az a tervezési know-how az értékesebb, amely az optimális megoldást hosszú és költséges kísérletezés nélkül szolgáltatja.

Egyes esetekben, például nyomás alatti edény , reaktor tervezésekor vagy az üzemvitel optimalizálásakor ma már igyekeznek a tervezői tapasztalatot bizonyos mértékig számítógéppel helyettesíteni. Ilyenkor viszont a számítógépbe betáplálandó program elkészítéséhez, az ezt lehetővé tevő feltételek kimunkálásához szükséges a tapasztalati know-how.

A tervezői know-how nemcsak a legcélszerűbb elrendezés megtalálásához, de gyakran a résztervek elkészítéséhez is szükséges. (Hogy mennyi tapasztalat kell például egy vegyi üzem csővezetékrendszere tervének v agy elektromos tervének elkészítéséhez, az tudhatja a legjobban, aki egy ilyen tervezést és az azzal kapcsolatos vitákat már végigélt. Számos egyéb példa is felhozható a tervezői know-how-ra, minthogy az a műszaki élet számos területén előfordul. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy az nem válik el mindig élesen a konstrukciós know-howtól. sőt gyakran azzal szorosan összekapcsolódik. Ezért e fogalom nehezen választható el az engineeringtől is (lásd az I. fejezet 7. pontját).

5.3. Eljárási (technológiai) know-how

Az eljárási vagy másképpen technológiai know-how az. ami a köztudatban a know-how. Ide sorolható a know-how-ok jelentős része. Néha az egves eljárási fogások vagy ezek sorozata, sőt nem ritkán a teljes eljárás olyan, hogy azt nem érdemes vagy esetleg nem is lehet szabadalmaztatni. Sokszor azért nem érdemes szabadalmaztatni az eljárást, mert a szabadalom alkalmazása egyes végterméknél egyértelműen nem állapítható

22