Gazda István: A technológiatranszfer (Budapest, 1993)
IV. Szerződéses kérdések
magában foglalja, de az összeg külön nincs feltüntetve. K know-how ilyenkor szinte szétválaszthatván a szerződés fő tárgyát képező szolgáltatástól vagy árutól. Az is alig állapítható meg. hogy az átadásra kendő dokumentáció, illetve a betanítás melvik része sorolható a know-how-kategóriába. Ez utóbbi tehát beleolvad a tervezésbe, az áruszállításba, mégpedig mind szerződésileg, mind a gyakorlatban. Ez a körülmény a műszaki garanciák kérdését leegy szerűsítheti, ugyanakkor mind átadói, mind átvevői szempontból lehetnek hátrányai. Az átadó szempontjából hátrány, hogy az így átadott szellemi tennék nem védett (nincs például titoktartási kötelezettség), gy akran még az sincs biztosítva, hogy üzembőyátés esetén újabb összeghez jusson. Az átvevőnek az előbb elmondottak ugy an előnyösek, hátránya viszont, hogy például nem berendezés után is kény telen vámot fizetni — amenny iben a szóban forgó berendezés az adott országban vámköteles. Hátrány os lehet továbbá az. hogy a fejlesztésekhez nem jut hozzá, s az eladó minden korlátozás nélkül, hasonló szerződés kapcsán versem tárcának is eladhatja a szóban forgó know-how-t. vágyás az adott szellemi termékekkel kapcsolatos jogai nincsenek tisztázva. Az is előfordul, hogy a szerződésben a szabadalmi licencia csak mellékkötelezettségként (melléktárgyként) jelenik meg. de a vételárnál említik, hogy az a licenciadíjakat is magában foglalja. Ugyanakkor a szerződésben sehol nem történik említés arról, hogy milyen szabadalomra vonatkozó licenciadíjat tartalmaz a vételár, milyen jogai és kötelességei vannak a szerződő feleknek. Ez végső soron mindkét fél számára bizonytalanságot okoz. Az ilyen licenciák természetesen nem is lajstromozhatók. Míg knoyv-how esetében a mellékkötelezettség rendezése a szerződésben még mellőzhető, az már semmiképpen nem kívánatos. hogy olyan szabadalmak, amely ek abban az országban állnak fenn. ahol a szállítandó berendezés üzemelni fog. a szerződés rendelkezéseiben pusztán nagyvonalúan megemlítésre kerüljenek. Sokkal célszerűbb, ha a szabadalmakról 196
