Gazda István: A technológiatranszfer (Budapest, 1993)

IV. Szerződéses kérdések

lel kapcsolatos szokásos rendelkezések kerülnek beépítésre a licencia-, illetve know-how-szerződésekbe. Megjegyzendő azonban. hogy az ilven kikötésekre vonatkozó szerződéses szabadság nyersanyagok, illetve alkatrészek szállítása esetén eléggé korlátozott (vő. III. fejezet 3.3 pontjával). Beruházási javak szállítása gyakran főkötelezettséggé válik, míg a licenciáé mellékkötelezettség lesz.

e) Mellékkötelezettségek teljesítése harmadik személy részéről

Ki kell térni arra a problémára is, hogy néha másé a kizárólagossági jog. illetye know-how. és más vagv részben más teljesíti a járulékos szolgáltatásokat. Ez gyakori eset, amikor a licenciaadónak, illetve a know-how átadójának nincs tervező apparátusa, vagy a megvalósítás fővállalkozót igényel, de a technológia szolgáltatójának ilyen szervezete nincs. Lehetséges oly an eset is. hogy ennek következtében külön szerződés jön létre licencia, illetve know-how tekintetében annak átadója és átvevője között (a továbbiakban az egyszerűség kedvéért rövidítve: átadó és átvevő), s a tervezési munkákra a tervező és az átvevő között. Az esetleges gép- vagy egy éb áruszállítást azután akár az átadó, akár a tervező — egyben fővállalkozó — teljesítheti, de az is lehetséges, hogy e feladatra ismét más cégek kapcsolandók be. Az ilyen jellegű megoldás előnye lehel az, hogy olcsóbb, mintha az átvevő egy kézből venne meg mindent. Hátránya az. hogy a felelősség annál inkább megoszlik, minél több szereplője van az egy edi, illetve az alapszerződéseknek.

Előfordul az, amikor az átadó a műszaki megoldást, illetve a know-hoyv-t nem közvetlenül az átvevőnek adja át. hanem a tervező-fővállalkozónak. Ebben az esetben ez utóbbi szerződik a tervezésen és fővállalkozáson kívül a licencia, illetve a know-how másodkézből történő átadására is. Ennek előny e az egységes felelősség, hátránya a magasabb költség. E megoldás

178