Gazda István: A technológiatranszfer (Budapest, 1993)
IV. Szerződéses kérdések
cicikért tetemes, egyösszegű díjat fizet, sa fejlesztési eredményekért fizeti tulajdonképpen az évenkénti licenciadíjat. Yz ilyen szerződések tárgya többnyire nem egyetlen termék, hanem termékcsoport, s az átvevőnek az az előnye származik a szerződésből. hogs nem kell jelentős fejlesztő apparátust fenntartania. hiszen a fejlesztési eredményekhez rendszeresen hozzájut\ szabadalmi liceneiaszerződések esetében inkább az a szokásos, hogy a licenciaadó kisebb jelentőségű, a szabadalom tárgs körébe tartozó tökéletesítéseket, továbbfejlesztéseket ad át. éspedig többnyire külön díjfizetés nélkül. Ezek ellenértéke ugyanis benne foglaltatik a licenciadíjban. Problémák mind a szabadalmi licencia-, mind a know-howszerződések esetében akkor jelentkeznek, ha lényegbevágó módosítások, fejlesztések jönnek létre. A licenciaadók. illetve a know-how-átadók ezeket már nem szívesen adják át fejlesztési eredményként, még akkor sem, ha a szerződésben vállalták a fejlesztési eredmények átadását. Meglehetősen nehéz is a szerződésben előre meghatározni, hogy mi tartozik az átadandó fejlesztési eredmények körébe, és mi az. ami ezen túlmegy, illetve ez utóbbinak mi legyen a sorsa. Különösen problematikus például egy licenciaszerződés tárgy körébe tartozó új szabadalmat továbbfejlesztésnek minősíteni (noha gyakran az). E problémát úgy rendezik, hogy az önállóan is szabadalomképes megoldásokat nem sorolják az átadandó fejlesztési eredmények közé (ilyeneknek kell tekinteni az iparágat gy ökeresen módosító új megoldásokat akkor is. ha történetesen nem szabadalmaztatták azokat). Az il\en fejlesztési eredményekre vonatkozóan azonban az átadónak tölmvire tájékoztatási kötelezettsége van. továbbá fel kell azt ajánlania licenciavevőjének (a know-how átvevőjének). Ezzel méltányos többletdíj ellenében ezekre is licenciát kaphat, megszerezheti a szóban forgó fejlesztési eredmény használati jogát. A fejlesztési eredmények lehetnek azonban valóban olyan 169
