Gazda István: A technológiatranszfer (Budapest, 1993)
IV. Szerződéses kérdések
említetteknél lényegesen több rendelkezést fognak tartalmazni, főleg amiatt, hogy azok tárgya nemcsak a használati jog átengedése, hanem a szabadalmakban foglalt műszaki megöldás részleteinek átadása is. Ugyanez fog \ onatkozni a használati minta licenciaszerződésre is. Az ipari minta a külső kialakítását \édi, így a vonatkozó licenciaszerződés is egyszerűsödik. Már említettük az I. fejezetben, hogy eg\r licencia lehet egyszerű vagy kizárólagos — amit okvetlenül rendezni kell a szerződésben —. valamint azt is, hogy jogában áll-e az átvevőnek allicenciát adni. 1.2. Know-how-szerződések A know-how-szerződések is alapjában véve siii generis szerződések. de ezekre a Szabadalmi Törvény nem. hanem kizárólag a Polgári Törvénykönyv kötelmi jogra vonatkozó rendelkezései irány adók. A know-how -szerződések a lajstromozott jogokra vonatkozó szabadalmi licenciaszerződésektől abban különböznek. hogy a know-how megszerzőjének, az átvevőnek nincs joga arra, amit a szerződés kifejezetten megtilt, hiszen nem állnak fenn kizárólagossági jogok, csupán az átadó, a transzfer szolgáltatójának versenyhelyzeti előnye létezik. A know-hoyv-szerződések esetében is használati engedély adásáról, vagy is licenciáról van szó. Mivel a használati jog nem lajstromozott ipari jogokra vonatkozik, ezért lényegesen részletesebben kell meghatározni, hogy mi is a szerződés tárgya: melyek azok a műszaki vagy nem műszaki ismeretek, amelyek átadásra kerülnek. Meghatározandó a használat jellege: egyszerű licenciáról vagy kizárólagos licenciáról van-e szó. (Ez utóbbi azonban csak tartózkodást jelenthet attól, hogy az átadó másnak is licenciát adjon.) Ki kell kötni továbbá a használat ellenértékét, valamint azt, hogy a szerződés lejártát követően is van-e joga az átvevőnek a kapott know-hoyv-t használni, azt 138
