Gazda István: A technológiatranszfer (Budapest, 1993)

III. Kiemelt jogi kérdések

például olyan kikötés szerepel a szerződésben, hogy a szállító pusztán abban az esetben köteles késedelem esetén kötbért fizetni, ha késedelme ténylegesen kihatott mondjuk a szerelés ütemére. Ilyen kikötés mellett, ha a gépalapok később készülnek el. mint ahogy a vonatkozó berendezés bár késve, de beérkezett, nem lesz a szállítónak kötbérfizetési kötelezettsége.

Ha a szállító csak körülbelüli határidőt vállal, akkor teljesen bizony talanná válik, hogy annak be nem tartása esetén van-e és mikortól van kötbérfizetési kötelezettsége. Egészen biztos, hogy a nem egyértelműen meghatározott határidő valamilyen ésszerű toleranciával értendő (nehéz azonban annak mértékét meghatározni). így kismértékű késések bizonyosan nem kötbérezhetők.

Kárátalány-fizetés kikötése esetén lényegében azonos a helyzet a kötbérfizetéssel kapcsolatban elmondottakkal, azzal a különbséggel, hogy önmagában véve a kártérítés kizárható. Ez i> feloldható azonban ugyanúgy , mint a kötbér (például csak akkor fizetendő, ha a tényleges késedelem kihatással yoll a szerelésre), illetve ezt is bizonytalanná teszik a körülbelüli határidők.

Még egy általános megjegyzés szükséges. Amennyiben a késedelem a másik fél hibájából következik be (például azért késik a szállítás, mert a szállító még sürgetésre sem kap szállítási diszpozíciót), akkor ny ilvánvalóan nem érvényesíthető a kötbér. E körülmény figyelembe nem vétele a gyakorlatban igen sok problémát okoz.

Az általános kérdések után nézzünk meg két. gyakori késedelmi szankciót, a dokumentáció és az áru szállításáét. \z előbbi különösen érdekes lehet technológiatranszfer-szerződések esetében.