Gazda István: A technológiatranszfer (Budapest, 1993)

III. Kiemelt jogi kérdések

titokban maradásához a jogosultnak méltányolható érdeke fűződik;

b) bizalmi viszony különösen a munkai iszony, a munkavégzésre irányuló egyél) jogviszony és a tagsági viszom :

c) üzleti kapesolat az üzletkötést megelőző tájékoztatás, tárgyalás, ajánlattétel akkor i~. ha ezt nem követi szerződéskötés."12

Nyilvánvaló, hogy a törvénynek szakaszai alapján az alkalmazottak titoktartásra kötelezhetők. (A legtöbb országban a mienkhez hasonló a törvényi rendelkezés.) A törvény nem rendelkezik azonban arról, hogy vajon az alkalmazottakat a munkaviszonyuk megszűnése után is köti-e a titoktartási kötelezett-ég. Éppen ezért eélszeríí az alkalmazottakkal munkaszerződésük mellett megfelelő titoktartási szerződést is kölni, legalábbis azokkal, akik üzleti titkokhoz egyáltalán hozzájuthatnak. E megállapodásokban a titokban tartandó ismereteket valamilyen formában meg is kell határozni, és azt kikötni, hogy a munkav iszom uk lejáratát követően mennyi ideig kötelezi őket titoktartás.

Ezzel kapcsolatban már említettük a B. E. Goodrich eég és Wohlgemuth nevű egykori alkalmazottja közti híres pert az I. fejezetben. \ perre feltehetően az i~ okot adott, hogy a korábbi munkaadó nem járt el kellő gondossággal, mert a munkaszerződésben nem kötötte ki a titoktartási időtartamot. \ bíróság egyébként az alkalmazottat nem akadályozta meg szabad munkavállalásában, abban, hogy a versenytárs hasonló részlegében is elhelvezkerIllessék, de arra kötelezte, hogy mindazon ismereteket, amelyekhez korábbi munkaviszonya során jutott, az űj munkahelyén nem használhatja fel. Kérdés persze, hogy ez miképpen lehetséges

V/, a probléma, hogyan akadályozzuk meg a vállalati know-how és a személyi know-how összekev eredését, meglehető- 1

1 V szerző kiemelései.