Gazda István: A technológiatranszfer (Budapest, 1993)
III. Kiemelt jogi kérdések
sen nehéz. A szakember egyfelől i-kolai képzettségénél fogva bizonyos ismeretekkel rendelkezik, ezeket alap- vagy rutinismereteknek nevezhetjük. Egv adott kollektívában tevékenykedve azonban különleges, egyéni szaktudásra, know-how-ra tehet >zeii. Minél több kollektívában tevékem Ivedett már egv szakember, valószín ideg annál több egyéni szakismeretre lett szert. Ilyenformán kialakul saját személyi know-how-ja, amelyet például ngv tud értékesíteni, hogy más kollektívák részére szaktanácsokat ad. nj munkahelyet jóval magasabb fizetésért vállal slb. Különösen veszélyes a helyzet akkor, ha az adott szakember megismerkedik átvett know-how-okkal. Ilyenkor akaratlanul i> elterjedhet egv ilven átvett know-how annak révén, hogy bizonyos idő után ezt saját know-how jának tudva, más kollektívák tudomására hozza. Ez ellen úgy lehet védekezni, hogy az átadó egyértelműen közli: az általa átadott tudás inel\ része tartandó titokban és méh része nem. mert óhatatlanul keverednek ezek az ismeretek. Az azonban nem megoldás, ha az átadó minden ismeretet titokban tartandónak nyilvánít. Ezzel ugyanis a valóban titokban tartandó ismereteket leértékeli. Kétségtelen, hogy végül is minden ismeret közkineesé válik, de nem mindegy az. hogy mennyi ideig tartható titokban, aknázható ki gazdaságilag, s akadályozható meg. hogy nullázzál az ismerettel ne rendelkezzen. 4. Lehetséges korlátozások \ technológiatranszferre vonatkozó szerződéseknél is érv ény esül a szerződéses szabadság. így például nines akadálya annak, hogy kizárólagos transzfermegállapodásokat kössünk. \ transzfert illetően időbeli korlátok sem léteznek. Némely országban 100
