Palágyi Tivadar - Pálos György (szerk.): Iparjogvédelem Franciaországban - Francia technika és tudomány 3. (Budapest, 1972)
I. Szellemi alkotások és azok jogvédelme
vény 7. cikke, az előzetes nyilvánosságrahozatallal kapcsolatban, megegyezik az 1844. évi francia törvény rendelkezésével. Másrészről úgy tűnik, hogy a törvényalkotó szándéka kiterjed arra is, hogy a bejelentett növény vonatkozásában ujdonságrontó legyen a közzé nem tett, de korábbi elsőbbséggel rendelkező bejelentésben szereplő fajta, az 1944-ben módosított 1844 . évi törvény rendelkezésének megfelelően. Sajnálatos módon teljesen érthetetlenül tévedés került a törvény szövegébe és ezt nem vették észre a parlamenti vita során sem. így bennmaradt a törvényben az, aminek következtében ez a rendelkezése érthetetlen és gyakorlatilag alkalmazhatatlan. Reméljük, hogy a törvényt, - melyben más jelentős hiányosságok is tapasztalhatók -,rövidesen módosítják ebben a vonatkozásban, vagy pedig az illetékes szervek a kérdéses cikket megfelelő módon értelmezik . A 6. cikk /1/ pont b. bekezdés értelmében a kisérletezés, vagy valamelyik UPOV állam fajtalistájába való felvétel, nem tekinthető ujdonságrontónak. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a fajtát a PUE rendelkezéseinek megfelelő hivatalos kiállításon bemutatták, valamint akkor sem ujdonságrontó a nyilvánosságrahozatal, ha az a nemesitő kárára történő visszaélés eredménye volt. A törvény nem szól viszont arról, hogy az eladásra való felajánlás, vagy forgalombahozatal sem tekinthető ujdonságrontónak, amennyiben az a bejelentést megelőző 4 éven belül történt /UPOV egyezmény 6. cikk 1. pont b. bekezdés, második mondat/. A francia alkotmány azonban lehetővé teszi a kivétel figyelembevételét, amire a későbbiek során még rá fogok térni. 2. Fajtaoltalmi bizottság - elővizsgálat A fajtaoltalmi tanúsítványt a fajtaoltalmi bizottság engedélyezi, melynek élén valamelyik felső biróság kinevezett birája áll, rajta kivül 10 nemesitő szakember nyer alkalmazást. A bejelentést ehhez a bizottsághoz kell benyújtani, mely elvégzi az újdonságra, egyneműségre és állandóságra vonatkozó vizsgálatot, valamint eldönti, hogy a bejelentő által megjelölt fajtaelnevezés elfogadható-e /agy sem. A kérelemnek - a klasszikus forma szerint - tartalmaznia kell azoknak a módszereknek a leirását, melyekkel az uj fajtát létrehozták, valamint a fajta részletes leirását. Az egyes fajtákra vonatkozó kérdőiveket a bizottság fogja kidolgozni, ami megkönnyiti majd a fajta szabatos leirását. A kérelemnek a bejelentő különböző nyilatkozatait kell tartalmaznia igy, hogy a bejelentett fajtát külföldön többfmint 4 évvel a bejelentés előtt eladásra nem ajánlották fel és forgalomba sem hozták. Ez bizonyíték arra vonatkozóan, hogy az UPOV .67
