Drucker, Peter F.: Innováció és vállalkozás az elméletben és a gyakorlatban (Budapest, 1993)

1. RÉSZ. INNOVÁCIÓ A GYAKORLATBAN - Negyedik fejezet - Az ellentmondás mint innovációs forrás

a repedést betapasztani. Ezért nem tudják komolyan átgondolni az újítási lehetőségeket, pláne nem versenyezni megvalósításukban. Általában észre sem veszik ezeket a lehetőségeket egészen addig, amíg saját iparukat, szolgáltatásukat nem fenyegeti veszély - de ekkor a folyamat már visszafordíthatadan, hiszen ezalatt az újítók már megszerezték maguknak az adott területet.

II.

A valóság és az arról alkotott kép ellentmondása

Ha egy bizonyos iparág vagy szolgáltatási ágazat dolgozói rosszul látják a valóságot, s következtetéseik is hibásak, erőfeszítéseik nem érhetnek célt. Olyan területre összpontosítanak ugyanis, ahoi nincsenek eredmények. Aztán lehet még ellentmondás a valóság és az iparág viselkedése között, amely megint jó lehetőséget kínál a sikeres újításra, amennyiben valaki észreveszi és kiaknázza azt. Nagyon egyszerű például szolgál a világkereskedelem jó öreg igáslova, a tengeri teherhajó.

Harmincöt évvel ezelőtt, az ötvenes évek elején mindenki úgy gondolta, hogy a tengeri teherhajó percei meg vannak számlálva. Az általános előrejelzések szerint minden területen átveszi szerepét a légi szállítás, az ömlesztett áru kivételével. A tengeri szállítás költségei rohamosan emelkedtek, és egyre hosszabb időbe telt az áru szállítása, mivel a kikötők rendkívül túlterheltek voltak. A lopások elszaporodtak a dokkokban veszteglő nagy menynyiségű áru miatt, s a hajók sem mindig tudtak kikötni, amíg be nem fejezték a másik kirakodását.

Ennek alapvető oka az volt, hogy a hajóépítő ipar rossz helyre irányította erőfeszítéseit, mellyel hosszú évek eredménytelenségét szerették volna kivédeni. Gyorsabb, kevesebb üzemanyagot, kisebb számú legénységet igénylő hajókat igyekeztek tervezni és építeni. Azon voltak tehát, hogy a hajó tengeri útja minél gazdaságosabb legyen.

A hajó azonban tőkét igénylő berendezés, és mint minden ilyen, akkor kerül a legtöbbe, ha nem dolgozik, amíg a hitelkamatokat fizetni kell, de a berendezés nem keres semmit. A hajóépítő iparon belül is mindenki tisztában volt persze azzal, hogy a hajó legnagyobb költsége a hitelekre fizetendő kamat. Ennek ellenére az ipar igyekezett azokat a költségeket leszorítani, melyek már addig is meglehetősen alacsonyak voltak - a tengeri út során, menet közben jelentkező költségeket.

72