Drucker, Peter F.: Innováció és vállalkozás az elméletben és a gyakorlatban (Budapest, 1993)
1. RÉSZ. INNOVÁCIÓ A GYAKORLATBAN - Negyedik fejezet - Az ellentmondás mint innovációs forrás
sült Államokban felhasznált acél 50%-a, esetleg még több is mini hengerműben készül majd, míg a nagy, integrált acélhengerművek napja lassan leáldozik. Van azonban a dologban eg)7 csapda is, méghozzá nem is jelentéktelen. A papírgyártásban is létezik hasonló ellentmondás az igények és az eljárás gazdaságossága között. Csakhogy ebben az esetben még nem tudjuk, miként lehetne ezt újítási lehetőséggé alakítani. Annak ellenére, hogy csaknem minden fejlett és a legtöbb fejlődő ország kormánya mindent megtesz a papír iránti kereslet növeléséért - ami talán az országok kormányainak egyeden valós célja - a papíriparnak nem megy valami jól. Három év „rekordnyereséget” minden bizonnyal öt év „kihasználatlan kapacitás” és az ezzel járó veszteség követ. Ennek ellenére a papírgyártásban még nem sikerült - eddig - kitalálni egy mini hengerműhöz hasonlatos eljárást. Azt már vagy nyolcvan-kilencven éve tudják, hogy a farost a monomerek közé tartozik; nem lehet tehát annyira bonyolult, mondhatnánk, hogy megtaláljuk azt az anyagot, amivel polimerré változtatható. Ezzel a papírgyártást eredendően kis hatékonyságú és sok hulladékkal járó mechanikus eljárásból nagy hatékonyságú kémiai eljárássá lehetne változtatni. Megközelítőleg száz évvel ezelőtt ez már sikerült is, mikor a fapépből előállították az első textilrostokat - az 1880-as években végrehajtott műselyemgyártó eljárás során. A kutatásokra költött milliók ellenére még senkinek sem sikerült megtalálnia azt az eljárást, amelyet hasonlóan lehetne alkalmazni a papírgyártásban. Miként a fenti esetek is jelzik, az ellentmondások kiaknázása során az innovatív megoldásnak jól körülj árhatónak, könnyen megfogalmazhatónak kell lennie. A megoldás összeilleszthető kell legyen a már meglévő, ismert technológiával, és lehetőség szerint ne igényeljen nehezen előteremthető, drága forrásokat. Természetesen komoly fejlesztési munkára van szükség. Ha azonban túlzottan sok további kutatás, tudásháttér hiányzik, a megoldást még nem alkalmazhatja a vállalkozás, mert még nem elég „érett”. A gazdasági jelenségek közötti ellentmondásokat kihasználni igyekvő újítás legyen inkább egyszerű, mint bonyolult, „kézenfekvő”, s nem grandiózus. Nagyobb ellentmondások a gazdasági jelenségek területén a közszolgálati szférában is könnyűszerrel találhatók. A fejlett országok egészségügye szolgáltatja mindjárt az első példát. 1929-ben az egészségügy egy nemzet költségvetésének csak igen jelentékte69