Drucker, Peter F.: Innováció és vállalkozás az elméletben és a gyakorlatban (Budapest, 1993)

1. RÉSZ. INNOVÁCIÓ A GYAKORLATBAN - Harmadik fejezet - A váratlan mint innovációs forrás

költség minimális volt, mégis jelentős minőségi javulást eredményezett. De a feljavított lakatot egyáltalán nem lehetett eladni. Négy év múlva a céget felszámolták, s ebben az indiai lakatüzlet hanyatlásának jelentős szerepe volt.

A fenti cég egyik kis versenytársa - nagysága az én cégemnek csupán egytizede volt, és mindaddig épphogy vegetált - rájött, hogy ez a váratlan sikertelenség alapvető változás jele lehet. Az indiaiak többsége - vagyis a falvakban lakó parasztemberek - számára a lakat varázslatos jelképnek számított (és amennyire én tudom, még a mai napig annak számít): nincs az a tolvaj, aki megkísérelne egy lakatot kinyitni. Kulcsot sosem használtak, rendszerint el is veszett. Épp ezért egy lakat, amit nem lehetett olyan könynyen kulcs nélkül kinyitni - az a feljavított lakat, amelynek költségkímélő tökéletesítésén munkaadóm annyit dolgozott nemhogy jó ötlet, sokkal inkább katasztrófa volt számukra.

A kicsiny, de gyorsan növekvő városi középpolgárságnak viszont igazi zárra volt szüksége. Az eredeti lakat számukra nem volt elég erős, ezért esett vissza a forgalom és a piac. Nekik azonban az újratervezett termék még mindig nem volt elég jó.

Az én cégem versenytársa két különböző terméket készített a lakatból: az egyiken nem volt zár, és kulcsa sem volt, csak eg)' egyszerű pöcökkel lehetett nyitni, és a régi lakat harmadáért lehetett forgalmazni, ám még így is kétszeres haszon volt rajta. A másik jó minőségű, erős zár volt, három kulccsal, melyet a régi termék kétszereséért bocsátottak áruba, hiszen ezen is nagyobb volt a haszon. Mindkét termék igen kapós volt. Két éven belül a versenytársunk lett a legnagyobb európai szerszámexportőr Indiában. Tíz éven keresztül őrizte ezt a helyét, mígnem a második világháború pontot tett az Európából Indiába áramló exporttevékenységre.

Furcsa mese a lóvontatta hintók korából, mondhatják egyesek. Mára már, a számítógépek, a piackutatás, a menedzseregyetemeken végzett vezetők korában sokkal okosabbak vagyunk ennél.

De van másik eset is, vagy ötven évvel későbbről, méghozzá igen „kifinomult” iparágból. És mégis pontosan ugyanaz a tanulsága.

Amikor a „baby boom”, az amerikai népesedési hullám első osztagai húszas éveik közepére értek - vagyis, amikor családot alapítottak és megvették első házukat-, beütött az 1973/1974-es hanyatlás. Az árak felszöktek, különösen a lakásárak, melyek minden egyébnél gyorsabban nőttek. A lakáshitelek kamatai az egeket verdesték. így aztán Amerika építővállala56