Drucker, Peter F.: Innováció és vállalkozás az elméletben és a gyakorlatban (Budapest, 1993)
1. RÉSZ. INNOVÁCIÓ A GYAKORLATBAN - Harmadik fejezet - A váratlan mint innovációs forrás
a terméket eredetileg létrehozták. Nem küldtek ügynököt az új vevőkör felkeresésére, különösebb plusz szolgáltatásokat sem dolgoztak ki erre a piacra. Öt-nyolc évvel később egy másik vállalkozás vette át az új piacokat. És mivel ezek a vevőkörök igen nagy forgalmat jelentettek, az újonnan jött cég könnyen bedolgozhatta magát a kórházi piacra is, mert képes volt alacsonyabb árú termékeket és jobb szolgáltatásokat kínálni, mint az, amelyik eredetileg uralta a területet. A váratlan sikerek iránti vakságnak egyik alapvető oka, hogy a jelenlegi információs rendszerek nemigen vagy nem következetesen foglalkoznak ezekkel a jelenségekkel, s főként nem hívják fel rájuk a vezetőség figyelmét. Gyakorlatilag minden vállalat - s minden közszolgálati intézmény is - havonta vagy negyedévente készíti el a jelentéseket. Az egyik kimutatás azokat a területeket sorolja fel, ahol a teljesítmény a tervezett alatt alakult; vagyis a gondokat, hiányosságokat foglalja össze. Ebből egyenesen következik, hogy a vezetőség, illetve az igazgatótanács havi értekezletén mindenki a kérdéses területekre összpontosít. Azt nem firtatja senki, mely területeken teljesített a cég a vártnál jobban. Ha pedig a váratlan siker nem a mennyiségben, hanem a minőségben mutatkozik - mint például a fent említett kórházi segédeszközök esetében a számok még csak nem is tájékoztatnak a váratlan siker fényéről. Ahhoz, hogy a váratlan siker kínálta újítási lehetőséget kihasználjuk, elemzésre van szükség. A váratlan siker ugyanis csak tüneti jelenség. De minek a tünete? A jelenség mélyén gyakran nincs más, mint látókörünknek, tudásunknak, felfogásunknak korlátái. Az például, hogy a gyógyszergyárak elutasították újonnan kifejlesztett gyógyszerük váratlan sikerét az állatgyógyászati piacon, csak azt jelezte, hogy nem ismerték fel, milyen nagyarányú - és nagy jelentőségű - az állattartás világszerte. Vakságuknak köszönhetően nem vették észre, milyen jelentősen megnőtt az igény az állati fehérjék iránt a második világháború után, s nem vették észre, hogy a világ állattenyésztőinek szakmai és vezetési tudása mennyit változott. Az R. H. Macy áruház esetében a háztartási gépek váratlan sikere a vásárlók jelentős részének magatartásában, elvárásaiban és értékítéletében bekövetkezett alapvető változás tünete volt - mint ahogy a Bloomingdale vezetősége ezt észre is vette. A második világháborúig az Egyesült Államok áruházaiban az emberek elsősorban szociális-gazdasági helyzetük szerint vásároltak, vagyis attól függően, hogy milyen jövedelmi csoportba tartoztak. A második világháború után a piac egyre inkább átrendeződött olyan 50
