Drucker, Peter F.: Innováció és vállalkozás az elméletben és a gyakorlatban (Budapest, 1993)
Bevezetés - A vállalkozói gazdaság
vezni azt, ami ma valóban jellemző a fejlett országok társadalmára: a szervezetek társadalmát és „az alkalmazotti társadalmat”. Be kell látnunk, hogy még mindig van mit tanulnunk a vezetésről, különösen a szellemi dolgozók menedzsmentjéről. Az alapok azonban már jól ismertek. Ami negyven évvel ezelőtt még nem volt egyéb, mint titkos tan, amelyről egyik nagyvállalati vezető sem gondolta volna, hogy valaha is alkalmazza a gyakorlatban - mára már közhellyé vált. Am a vezetésre mindeddig úgy tekintettek, mint valami üzleti jellegű, csak az üzletben, sőt csak a nagy üzletekben érvényesülő technikára. A hetvenes évek elején, amikor az American Management Association (Amerikai Menedzsment Társaság) meghívta a kisvállalkozások vezetőit „Az elnökök szerepe a vezetésben” tanfolyamára, állandóan szembetalálta magát az elutasítással: „Vezetés? Mi szükségem nekem arra? Az a nagyvállalatok dolga.” 1970 és 1975 között az amerikai kórházi vezetők még mindig ellenségesen tekintettek bármire, ami kapcsolatba hozható a menedzsmenttel. „Mi kórházi dolgozók vagyunk, nem pedig üzletemberek” - mondták. (A különböző egyetemi karokat még mindig ez a magatartás jellemzi, annak ellenére, hogy állandóan panaszkodnak, milyen „rosszul vezetik” az intézményt saját feletteseik.) Valójában hosszú időn keresztül, a második világháború végétől egészen 1970-ig a fejlődés nem jelentett egyebet, mint egyre nagyobb intézmények létrehozását. Az elmúlt huszonöt év során ennek megfelelően minden társadalmi területet-az üzleti életet, a szakszervizeteket, kórházakat, iskolákat, egyetemeket stb. - az egyre nagyobb szervezetek, intézmények, rendszerek kiépítése jellemezte. Ennek több oka is volt, de az egyik leglényegesebb tényező kétségkívül az lehetett, hogy azt hittük, tudjuk, hogyan kell a nagy intézményt vezetni, de nem tudtuk, mi a teendő a kicsivel. Többek között ennek is köszönhető például a hatalmas, egységesített amerikai gimnáziumi rendszer kialakulása. „Az oktatás - hangzott a gyakori érv - olyan profi adminisztrációt kíván, amely csak nagyobb vállalkozásoknál működhet tökéletesen, kicsiknél nem.” Az utóbbi tíz-tizenöt évben aztán megfordulni látszik ez a folyamat. Tulajdonképpen elmondhatjuk, hogy nem Amerika „ipartalanításáról”, hanem az ország „intézménytelenítéséről” van szó. Csakem ötven éven keresztül, a harmincas évektől kezdve mindenki azt hitte az Egyesült Államokban, de Nyugat-Európában is, hogy ha valaki nincs egészen jól, pláne, ha súlyos beteg, akkor kórházban a helye. „Minél hamarabb kerül a beteg 26
