Drucker, Peter F.: Innováció és vállalkozás az elméletben és a gyakorlatban (Budapest, 1993)

Bevezetés - A vállalkozói gazdaság

vagy az immunológiával, melyek nélkülözhetetlenek a mai csúcstechnológia-iparban. A menedzsment gyökerei az első világháború körüli időkbe nyúlnak vissza. Első hajtásai a húszas évek közepén jelentkeztek. De a vezetés - a gépészethez, az orvostudományhoz hasonlóan - mint úgynevezett „hasznos tudomány7”, előbb a gyakorlatban fejlődött, és csak aztán jöhetett a tudományos elmélet. A harmincas évek végén néhány nagyobb amerikai cég - akkoriban főként üzleti vállalkozások - már a gyakorlatban is „használta” a menedzsmentet: ilyen volt például a DuPont vállalat és féltestvére, a General Motors, de a nagy áruházlánc, a Sears, Roebuck is. Az Atlantióceán másik oldalán pedig létrejött a Siemens Németországban vagy a Marks & Spencer áruházlánc Nagy-Britanniában. A vezetés mint tudomány azonban csak közvetlenül a második világháború után született meg.*

1955-től az egész fejlett világ hatalmas „menedzsmentrobbanásnak” lehetett tanúja.**

A manapság vezetésnek nevezett társadalmi technológia és a vezető fogalma a nagyközönség számára vagy negyven évvel ezelőtt vált ismertté. Ezt követően gyorsan tudománnyá vált mindaz, amit addig csak néhány igaz hívő „próba szerencse” gyakorlatának véltek. Az elmúlt negyven évben a menedzsmentnek legalább akkora hatása volt, mint az időszak több más „tudományos áttörésének” - talán még valamivel több is. Lehet, hogy nem egyedül s nem elsősorban a vezetésnek köszönhető, hogy a második világháború után minden fejlett ország társadalma gyakorlatilag különböző szervezetek, társaságok közösségévé vált. Ugyancsak nem egyedül s nem elsősorban a vezetés eredménye, hogy a mai fejlett társadalomban az emberek többsége - és a képzett emberek nagy többsége - különböző szervezetek alkalmazottjaként dolgozik, beleértve természetesen a főnököket is, akik között egyre több a „hivatásos vezető”, vagyis inkább az alkalmazott ügyvezetők, mint maguk a tulajdonosok látják el a vezetési feladatokat. Ha a vezetés nem vált volna rendszerezett tudománnyá, nem lehetett volna megszer* Első két menedzsmentkönyvemben, a General Motorst elemző Concept of the Corporafzowban (A vállalat fogalma, 1946) és a The Practice of Managementben (Menedzsment a gyakorlatban, 1954) tulajdonképpen már megpróbáltam egységes és rendszerezett tudásanyagként, vagyis tudományként összegezni, bemutatni ezt a témát.

** Már elérte a kommunista Kínát is. A „négyek bandájának” bukása után a kínai kormány első lépései közé tartozott, hogy létrehozza a Vállalati Menedzsment Ügynökséget, amely közvetlenül a miniszterelnöknek felel, valamint importálja az Egyesült Államokból az Üzleti Továbbképző Iskolát is.

25