Drucker, Peter F.: Innováció és vállalkozás az elméletben és a gyakorlatban (Budapest, 1993)
Bevezetés - A vállalkozói gazdaság
sokukkal valami megváltoztatta hozzáállásukat, értékrendjüket, becsvágyukat az utóbbi húsz-huszonöt évben. Csak az a biztos, hogy ez a változás csöppet sem hasonlít ahhoz, amit a hatvanas évek vége felé jósolni lehetett volna. Hogyan tudnánk megmagyarázni például, hogy egyszerre csak annyian hajlandóak hosszú évekig dolgozni, mint egy igásló, s ráadásul jobban kedvelik a komoly kockázatot, mint a nagy szervezetek nyújtotta biztonságot? Hát hol vannak itt az önző, hedonista, pozícióhajhász, követelőző konformisták? És hol vannak azok a fiatalok, akik, mint ahogy tizenöt évvel ezelőtt jósoltuk, hátat fordítanak majd az anyagiaknak, nem érdekli őket a pénz, az árubőség és a világi siker, majd helyrepofozzák Amerikát, és talán visszaállítják a bukolikus „zöld mezőket“? Bármi légyen is a magyarázat, nem illik bele semmibe, amit az utóbbi harminc évben az okosok - David Riesman The Lonely Crovjdban (Magányos tömeg), William H. Whyte The Organization Manbsan (A vállalati ember), Charles Reich a The Greening of Americában (Zöldülő Amerika) vág}' akár Herbert Marcuse - megjósoltak erről a nemzedékről. A vállalkozói gazdaság kifejlődése nemcsak gazdasági és technológiai, hanem kulturális és pszichológiai folyamat is. De bármi legyen is az ok, a hatások kétségkívül gazdaságiak. A hozzáállások, értékrendek s elsősorban a magatartás ilyen nagymértékű változásának eszköze pedig egyfajta „technológia”, amit vezetésnek, menedzsmentnek hívunk. A vállalkozói gazdaság kifejlődését Amerikában az tette lehetővé, hogy a menedzsmentet új módon alkalmazták:- Új cégekre is, függetlenül attól, hogy azok üzleti jellegű vállalkozások vagy nem. Az emberek többsége ugvanis egészen mostanáig úgy vélte, hogy csak a már meglévő üzleti vállalkozásoknál létezik menedzsment.- Kisebb cégekre, noha az emberek többsége még néhány évvel ezelőtt is meg volt győződve arról, hogy igazi menedzsmentre csak a „nagyhalaknak” van szükségük.- Nem üzleti jellegű vállalkozásokra (lásd egészségügy, oktatás stb.), noha az emberek többsége még ma is szinte „hozzáhallja” az üzlet szót a vezetés szóhoz.- Olyan tevékenységekre, melyeket egyszerűen nem szoktak „cégnek” tekinteni, például a kisebb helyi éttermek üzemeltetésére.- Mindenekfölött a rendszeres újításra: új lehetőségek keresésére és kiaknázására az emberek igényeinek és szükségleteinek kielégítése érdekében. Mint „hasznos tudomány”, techné, a vezetés egykorú a többi olyan tudományággal, például az elektronikával, a szilárdtestfizikával, a genetikával 24
