Drucker, Peter F.: Innováció és vállalkozás az elméletben és a gyakorlatban (Budapest, 1993)
Bevezetés - A vállalkozói gazdaság
ambíciói azonban az üzleti élet felé vitték - sajnos annyira rosszul intézte üzleti ügyeit, hogy gyakorlatilag minden vállalkozásán túl kellett adnia, hogy megmeneküljön a teljes összeomlástól. Ma is sok - ha nem az összes - csúcstechnológiával foglalkozó céget az edisoni módszerekhez hasonlóan vezetnek, illetve inkább félrevezetnek. Ez magyarázza azt, hogy miért követik a csúcstechnológiai iparágak rendre a hagyományos mintát: nagy fellendülés, gyors növekedés, hirtelen megrázkódtatás és összeomlás, vagy más szóval: „rongyokból palástba, majd vissza rongyokba”, s mindezt öt év leforgása alatt. A legtöbb Szilikonvölgybeli vállalkozás, csakúgy mint a legtöbb biológiai csúcstechnológiát nyújtó cég, inkább a feltaláló, mint az újító szerepét tölti be, s inkább nevezhető elmélkedőnek, mint vállalkozónak. Természetesen ez is magyarázza, hogy miért illik olyan fantasztikusan bele a csúcstechnológia Kondratyev jóslatába, s miért nem képes elegendő munkahelyet teremteni ahhoz, hogy a gazdaság újból növekedésnek indulhasson. Ami viszont a csúcstechnológiát nélkülöző, ám rendszeres, céltudatos és jól vezetett vállalkozásoknak nem jelent nehézséget. V. Az ismertebb modem közgazdászok közül egyedül Joseph Schumpeter vizsgálta a vállalkozók, illetve a vállalkozás hatását a gazdaságra. Minden közgazdász tudja, hogy a vállalkozó fontos, és hatása nem jelentéktelen. Am szerintük a vállalkozás „közgazdaságon túli”, valami olyasmi, ami anélkül képes alapvetően befolyásolni, sőt alakítani a gazdaságot, hogy annak igazán része lenne. A közgazdászok a technológiáról is hasonlóképpen vélekednek. Ezért nem is tudják megmagyarázni, miképpen válhatott fontossá a vállalkozás a múlt században, és miként nyerhet teret manapság is. Azt sem látják tisztán, hogy a vállalkozói kedv miért marad egy-egy ország, illetve kultúra határain belül. Ez érthető, ugyanis a vállalkozás hatásainak és befolyásosságának elemzésekor valószínűleg nem tiszta gazdasági folyamatokkal találkozunk. Az okok inkább az értékrend, felfogás, hozzáállás változásaiban, esetleg a demográfiai jelenségekben, az intézményrendszer módosulásában (ilyen volt például a vállalkozói bankok életre hívása Németországban és az Egyesült Államokban 1870 körül) vagy az oktatás-képzés megváltozásában keresendők. Valami egészen biztosan történt a fiatal amerikaiakkal - méghozzá 23
