Drucker, Peter F.: Innováció és vállalkozás az elméletben és a gyakorlatban (Budapest, 1993)
1. RÉSZ. INNOVÁCIÓ A GYAKORLATBAN - Hatodik fejezet - Az ipar- és piacszerkezet mint innovációs forrás
cán, még mindig jól tartotta magát. Brazíliában, a Bogár harmadik legnagyobb piacán, jelentős növekedés előtt állt a forgalmazás. De kétség sem férhetett hozzá, hogy új stratégiára van szükség. A Volkswagen vezérigazgatója azt javasolta, hogy a német gyárat teljesen állítsák át az új modellre, a Bogár utódjára, amit aztán a német gyár az Egyesült Államokba is exportál majd. A Bogár iránt még mindig jelentkező amerikai keresletet a brazíliai egység fogja kielégíteni, s ezzel biztosíthatják, hogy a Volkswagen brazíliai képviselete is megtermeli a gyáregység bővítéséhez szükséges forrásokat, s így még tíz évig megőrizhetik a Bogár vezető szerepét az egyre növekvő brazil piacon. Hogy biztosíthassák amerikai vevőiket: a „német minőséget”, ami az amerikai vevőknek az egyik legnagyobb vonzerő volt, nem éri csorba, az Amerikába exportálandó kritikus alkatrészeket, például a motort és az áttételeket továbbra is Németországban készítik majd, s az észak-amerikai piacra készülő autókat az Egyesült Államokban szerelik össze. Ez volt tehát az első pillantásra zseniális világpiaci stratégia, melynek alapján a különböző alkatrészeket különböző országokban készítik el, s megint csak más országokban szerelik össze, a piacok eltérő igényeinek megfelelően. Ha működött volna, bizonyára ez lett volna a helyes stratégia, melynek meglehetősen sok innovatív eleme is volt. Bukását elsősorban a német szakszervezetek okozták. „Ha a Bogarakat az Egyesült Államokban állítják össze, az azt jelenti, hogy német murk;ahelyeket is exportálunk - jelentették ki -, ebbe pedig nem egyezhetünk bele. ” Az amerikai kereskedők nem bíztak meg igazán egy olyan kocsiban, amelyik Brazíliában készül, még akkor sem, ha a kritikus alkatrészeket továbbra is Németországban készítik. A Volksvagen tehát briliáns tervének feladására kényszerült. Ennek eredményeképpen a Volkswagen elvesztette második piacát, az Egyesült Államokat. Az amerikai kisautópiacot a japán kocsik helyett a Volkswagen uralhatta volna, különösen, amikor a kisautók az iráni sah okozta második olajválságot követően divatba jöttek. De a németeknek nem volt erre megfelelő termékük. Amikor néhány évvel később Brazíliában komoly gazdasági válság alakult ki, és az autóeladás is visszaesett, a brazil Volkswagen is nehézségekkel küzdött. Nem voltak külföldi vevők a gyár kapacitására, melyet még a hetvenes évek során kényszerből építettek ki. A Volkswagen briliáns stratégiája, bukásának különleges okai - egész addig a pontig, amikor a vállalat hosszú távú jövője is kérdésessé vált - mellékesek. A történet tanulsága inkább az, hogy az igazán „fineszes” innovativ 97
