Haraszti Mihály: Franchising a vállalkozók csodafegyvere? (Budapest, 1992)

II. A franchise felépítése és működése

A SZEREPLŐK A rendszergazdának a szerződésben vállalt kötelezettségein túlmenően további feladatai is vannak partnere támogatásában, amelyek teljesítéséhez neki is komoly ér­dekei fűződnek: pontos és színvonalas szállításokkal a franchise átvevőt abba a helyzetbe kell hoznia, hogy az a maximális forgalmat és profitot érhesse el; üzleti és szakmai problémák esetén díjazástól függetlenül is állandóan a fran­chise átvevők rendelkezésére kell állnia, mivel az üzlet/termék/szolgáltatás mi­nőségi problémái az ő hírnevét is veszélyeztethetik; a problémák felmerülésének megelőzésére és a vállalkozó rendszeres ellenőrzé­sére folyamatosan látogatnia kell a franchise átvevő telephelyét; informálnia kell a franchise átvevőket minden új, a vállalkozással összefüggő találmányról, újításról, fejlesztésről, sőt, ezeket igen sokszor saját finanszírozás­ban neki kell elvégeznie; rendszeres találkozókat, szemináriumokat kell rendeznie a rendszerét megvásá­rolt vállalkozók részére; országos marketing és reklámtevékenységén keresztül mindent meg kell tennie a vállalkozás márkáinak népszerűsítéséért, a hálózat hírnevének növeléséért. A franchise alkalmazhatóságának ill. működési körének vizsgálatakor látni fog­juk, hogy milyen széles körben van lehetőség franchisolható rendszereket létrehozni. Miután a franchise elsősorban marketing technika, sem a kommersz, sem az ext­rémnek tűnő termékek, szolgáltatások köre nincs e tevékenységből kizárva. Alkalmas példa ennek bizonyítására a csipkefüggöny termékcsoport. Tulajdonképpen egy szo­kásos, a világ legnagyobb részén azonos módon használatos lakberendezési cikk for­galmazásából csak Angliában két igen ismert és sikeres franchise rendszert is kialakí­tottak (Curtain Dream, Curtainz). Figyelemre méltó a szolgáltatások terén az első megközelítésben szélsőségesnek tűnő számítógépes végrendeletkészítő is. Érdemes egy konkrét példán szemléltetni a sikeres rendszergazdává válás folya­matának állomásait. Használjuk ehhez az egyik legsikeresebb vállalkozás, a McDo­nald's esetét: Egy Ray Kroc nevű üzletember mixergépet árult vendéglátóipari üzleteknek. 1954-ben a kaliforniai San Bemardinoban találkozott egy kis hamburgeres üzlet tu­lajdonosaival, Maurice és Dick McDonald-al, akiknek el szerette volna adni mixergé­pét (egy másik, közkézen forgó változat szerint a testvérek egyszerre 8 mixergépet rendeltek, ami felkeltette Kroc kíváncsiságát). A kis üzlet által bonyolított igen nagy forgalom rendkívül meglepte és terjeszkedésre biztatta a McDonald testvéreket, arra számítva, hogy minden új üzlet tőle vesz majd mixergépet. A McDonald testvérek nem kívántak terjeszkedni, de nem volt kifogásuk új üzletek nyitása ellen sem, így megbízást adtak Krocnak a McDonald koncepció franchisolasára. Kroc öt éven belül 63

Next

/
Thumbnails
Contents