Krasznay Mihály (szerk.): Az újítói és feltalálói jog kézikönyve (Budapest, 1956)
I. Rész. Újítások
eset sem fog előfordulni, hogy ugyanazon vállalaton belül az egyik üzemrészben bevezetik az újítást, a másikban nem. 12. A k) pont szerint adandó jelentés a felettes szervet tájékoztatja a vállalat újítótevékenységének helyzetéről, eredményéről, megkönnyíti és intenzívebbé teszi az ellenőrzést. Mindezen felül a vezető maga is jobban belenyúl az újítási kérdésekbe, inkább a gazdája azoknak, ha havonta be kell számolnia. A havi beszámolót rendszerint az újítási előadó készíti el. A vezető meggyőződik ennek helyességéről és teljességéről, saját tapasztalataival kiegészíti, rámutat a hiányosságokra és jelenti, hogy ezek kiküszöbölésére milyen intézkedéseket tett. Ezeket a beszámolókat nem szabad kisebb jelentőségűnek tekinteni a tervjelentéseknél. A való helyzet elferdítése, szépítése, meghamisítása ugyanolyan büntetőjogi beszámítás alá esik, mint a tervjelentéseké. A beszámoló jelentések elkészítésénél helyes az előző havi jelentések vizsgálata főleg abból a szempontból, hogy a további intézkedések végrehajtása megtörtént-e. 13. A (2) bekezdés az újítási iroda, illetőleg az újítási előadó feladatait jelöli meg. Helytelenül járnak el a vezetők, ha az újítási előadóknak ezeket a feladatait csupán adminisztrációs, mechanikus munkának fognák fel és ennek megfelelően olyan dolgozót állítanának be, aki e feladatokat nem tudja ellátni. Az a) pont kétségtelenül adminisztrációs feladatra vonatkozik. Ennek lelkiismeretes és pontos ellátásához azonban egyrészt joghatások fűződnek, másrészt e munka fő elvégzése megkönnyíti az ügyek előkészítését, elejét veszi az elsőbbségi vitáknak, világos képet ad az újítási tevékenység helyzetéről, alapjául szolgál a havi beszámoló jelentéseknek és az ellenőrzésnek. Az újítási napló hű tükre az újítási előadó egyéniségének, az újításokhoz való viszonyának. A többi pontban felsorolt feladatok elvégzése viszont már érdemi ügyintézői munka, komoly szakértelmet, elmélyülést és igen gyakran műszaki tudást igényel. A feladata magaslatán álló újítási előadó komoly részese a vezető helyes intézkedéseinek, a javaslatok határidőn belül való elbírálásának, a gyors megvalósításnak. A vezető, a főmérnök összehasonlíthatatlanul nagyobb eredményt ér el a jól képzett, lelkiismeretes újítási előadó segítségével. A hibalehetőségeket a minimumra csökkenti a jó újítási előadó működése, ezért a vezetők jól teszik, ha nagyon alaposan és körültekintően választják meg az újítási előadójukat, és a tényleges szükségnek megfelelően építik ki a vállalat újítási szervezetét. Mondanunk sem kell, hogy a jó újítási előadó megbecsülése nemcsak az előadó munkájának ad szárnyakat, hanem a vállalat újítási tevékenységére is igen kedvező hatással van. 89
