Krasznay Mihály (szerk.): Az újítói és feltalálói jog kézikönyve (Budapest, 1956)

Előszó

6. Fontos az az új rendelkezés is, amely az eddig elhanyagolt mozgalmi statisztika kérdését rendezi. Eszerint az Országos Találmányi Hivatalnak és a Központi Statisztikai Hivatalnak új rendszer szerint kell a mozgalom főbb mutatóit népgazdasági szinten is összeállítani, abból a célból, hogy a mozgalom alakulását ne csak utólag, hanem menet közben is figyelemmel lehessen kísérni és ellenőrizni.

7. Az új rendelet 0,5%-ra szállítja le az 1079/1954. sz. határozattal létesített — a béralaphoz viszonyított — 1 %-os külön pénzügyi fedezetet, amely az újítások kivitelezésére szolgált. Erre azért volt szükség, mert a tényszámok azt mutatták, hogy minisztériumi és népgazdasági szinten a teljes vállalati béralap 0,5%-a bőségesen elegendő volt a megjelölt célra, bár egyes vállalatokon belül eltérő volt a felhasználás. Voltak egyes vállalatok, ahol alig használtak fel valamit e keretből, és voltak vállalatok, ahol az 1 % sem volt elegendő. Az új rendelet ezért a minisztériumi szinten meghatározott 0,5 %-os összkereten belül szabad kezet adott a minisztériumoknak a keretnek a vállalatok közötti reális felosztására és megfelelő tartalék képzésére. Ez a rendelkezés tehát a népgazdasági tervezés követelményeit szem előtt tartva, az ezirányú különböző igények kielégítésére, az eddiginél nagyobb lehetőséget biztosít.

8. A műszaki színvonalat emelni fogja az az intézkedés, amely véget kiván vetni a minőségrontó újítások elfogadásának és bevezetésének. Ha mégis — igen fontos népgazdasági érdekből — a miniszter minőségrontó újítás elfogadása és bevezetése iránt intézkedik, az újítási díjat le kell szállítani.

9. Közvetlenül a műszaki színvonal emelését jelenti az is, hogy értelmetlen, hibás, ellentmondó vázlatok vagy rajzok helyett csakis szabályos rajz, illetve műszaki leírás alapján kerülhet az újítás kivitelezésre. Ez egyáltalán nem jelenti az újítás bevezetésének elhúzását, ellenkezőleg meggyorsítja a mintadarab elkészítését, mert gyorsabban és biztosabban lehet azt, megfelelő műszaki leírás és rajz alapján, megkonstruálni. Emellett nem az újítóra ró kötelezettséget, mert a műhelyrajzok elkészítése nem az ő feladata. A főmérnöknek kell a vállalati műszakiak bevonásával — szükség esetén külső emberek bekapcsolásával — biztosítani a megfelelő rajzot.

10. A rendelet biztosítja a feladattervekben meg nem oldott feladatok felszínen tartását. Ezeket a minisztériumok útján kell továbbvinni megoldásukig, amelybe célszerű bevonni a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségét és a Magyar Tudományos Akadémiát is.

11. Az új rendelet elősegíti a műszaki szakirodalom és a szabadalmi leírások felhasználását is. Ugyanis az újítókat nem lehet újításuk díjazásától elütni azon az alapon, hogy javaslatuk világviszony6