Krasznay Mihály (szerk.): Az újítói és feltalálói jog kézikönyve (Budapest, 1956)
Előszó
latban nem új, vagy a szakirodalomban már megtalálható. Ez az intézkedés az újításokon keresztül a műszaki szakirodalmat közvetlenül állítja a műszaki színvonal emelésének szolgálatába, és így ezeknek az anyagoknak a felhasználása az újítók számára nem hátrányt jelent, hanem részükre megengedett eszköz, és ugyanakkor a műszaki színvonal emeléséhez igen fontos alapot szolgáltat. II. Milyen új ösztönzéseket tartalmaz az új rendelet az újítások díjazásán keresztül? A rendelet nemcsak a népgazdaság fejlesztése érdekében biztosítja az újítások bevezetésének előfeltételeit, hanem az újítókat és feltalálókat a díjazáson keresztül irányítottabb, alaposabb tevékenységre ösztönzi. 1. Az új rendelet szerint ugyan általában megmarad a maximális 100 ezer forintos újítói, illetve 200 ezer forintos feltalálói díj, azonban különösen értékes és évi 4,5 millió forintos eredményt meghaladó újítások vagy találmányok esetében a Minisztertanács elnöke — az illetékes miniszter és az Országos Találmányi Hivatal elnökének javaslatára — felső határ nélkül emelheti meg a díjakat. Ez az intézkedés egyrészt a legértékesebb javaslattevők számára további anyagi ösztönzést jelent, másrészt az újítókat a nagyobb jelentőségű újítások felé irányítja. 2. A rendelet igyekszik visszaszorítani a minőségrontó újításokat, egyben komoly ösztönzéssel kívánja az újítók és feltalálók tevékenységét a minőségjavítás felé fordítani. Az újítási díj 50%-kal felemelhető, attól függően, hogy az elért népgazdasági eredmény mellett milyen mértékben járult hozzá a javaslat a minőség megjavításához. 3. A találmányok külföldi értékesítése esetén eddig a feltalálónak díjazás nem járt. Az új rendelet szerint a találmányok külföldi értékesítése esetén a tiszta bevételből 5—30%-os részesedés illeti meg a feltalálót. Amennyiben a bevétel pénzben nem állapítható meg, a részesedést a találmány jelentőségéhez mérten kell megállapítani és folyósítani. Ez az intézkedés a feltaláló részére jelent újabb lehetőségeket. Ugyancsak jelentős intézkedés az, hogy ha az állam a jövőben a magánszabadalmat igénybe veszi, nem újítási díj jár a feltalálónak, mint eddig, hanem 2 évre feltalálói díj. 4. A múltban igen sok újítás gyakorlatbavétele csak azért húzódott el, vagy hiúsult meg, mert az újítón kívül senki más egyénileg nem volt érdekelve az újítás bevezetésében. Nem egyszer az újítók kénytelenek voltak titokban különböző részesedést ígérni vagy társ7
