Krasznay Mihály (szerk.): Az újítói és feltalálói jog kézikönyve (Budapest, 1956)

I. Rész. Újítások

felemelést az újítási szervek helytelenül végzik. Különösen tapasz­talható ez abban az esetben, ha munkaköri kötelesség részleges fenn­forgása címén az újítási díjat leszázalékolják. Ilyenkor a helyes el­járás a következő : Ki kell számítani az újítási díjat a népgazdasági eredmény alapján. Ezután az újítási díjnak az anyagmegtakarítás után járó részét 25%-kal fel kell emelni és a felemelt díjat kell a munkaköri kötelesség fennforgása arányában csökkenteni. A rendelet a minőségi követelmény fokozása céljából lehetővé teszi, hogy a minőségjavítást eredményező újítás után járó díjat a minőség javulásának mértékétől függően 50%-ig fel lehessen emelni. Megvan tehát a lehetőség arra, hogy a minőségjavulást eredményező és anyagmegtakarítással is járó javaslat után megállapított díjat anyagmegtakarítás címén 25%-kal, minőségjavulás címén pedig 50%-ig terjedő összeggel felemeljék. A termelési ésszerűsítés után a műszaki ésszerűsítés után meg­állapított díjnak fele jár. Termelési ésszerűsítésnél is van helye anyag­­megtakarítás fennforgása címén a díj 25%-os felemelésének és a minő­ség javulása esetében az 50%-ig terjedő felemelésnek. A termelési ész­­szerűsítés díjazásának megállapításával kapcsolatban egy gyakran jelentkező hibára kell rámutatni. Az újítási szervek nagy része a termelési ésszerűsítés díjazását akként számítja ki, hogy megállapítja a javaslat által egy éven belül elért népgazdasági eredményt, ennek veszi a felét és a fél gazdasági eredmény alapulvételével alkalmazza a százalékos kulcsot. Ez a díjkiszámítási mód helytelen. A helyes eljárás szerint ki kell számítani a teljes népgazdasági eredményt, ennek kell venni a rendelet szerinti százalékos kulcsát és az ilyen módon meg­állapított díjösszeg fele képezi a termelési ésszerűsítés díját. A kétféle számítási mód nem azonos, mert a díj skála degresszivitása folytán különböző eredményt ad. Az újítási díj alsó határa 50 forint. Érvényes ez a szabály mind a műszaki ésszerűsítés, mind pedig a termelési ésszerűsítés díjára. Ötven forintnál kevesebb újítási díjat tehát egyik esetben sem lehet kifizetni, ha a díj az alsó határt nem éri el, azt 50 forintra ki kell egészíteni. Hogyan kell kiszámítani az újítási díjat akkor, ha anyagmeg­takarítás fennforgása és minőség javulása címén a díjat fel kell emelni, viszont munkaköri kötelesség részbeni fennforgása címén a díjat le kell szállítani s a népgazdasági eredménynek egy részét munkabér meg­takarítás teszi ki. A díj kiszámításának helyes módja ilyen esetben a következő. Meg kell állapítani az anyag- és munkabér megtakarítás együttes összegét, tehát a teljes népgazdasági eredményt. Ezután ki kell szá­mítani a teljes újítási díjat. Ekkor meg kell nézni, hogy az egész meg­56

Next

/
Thumbnails
Contents