Krasznay Mihály (szerk.): Az újítói és feltalálói jog kézikönyve (Budapest, 1956)
I. Rész. Újítások
oldószert és annak következtében a kinyerési hányad megnő, a javaslat műszaki ésszerűsítés. A méretek megváltoztatására vonatkozó javaslatok termelési észszerűsítésnek minősülnek. Gyakran előfordulnak olyan javaslatok is, amelyekben megtalálhatók mind a műszaki, mind a termelési ésszerűsítésnek ismertetőjelei. A rendelet az ilyen határ esetekre azt a szabályt állapítja meg, hogy a javaslatot műszaki ésszerűsítésként kell kezelni. 3. §. Az újítás szerzője (1) Az újítás szerzőjének — az ellenkező bizonyításáig — azt kell tekinteni, akinek javaslata a megvalósításra illetékes szervhez először érkezett be. (2) Az újítás társszerzőinek azokat kell tekinteni, akik valamely feladat megoldásában egyidőben, vagy egymást követően — akár egymástól függetlenül is — vettek részt. (3) Az újítás szerzőségét átruházni tilos. * Az újítási javaslat szerzőjének azt a személyt kell tekinteni, aki műszaki vagy termelési ésszerűsítést hoz létre. A szerzőség bizonyítására az újítási rendelet vélelmet állít fel, amikor kimondja, hogy — az ellenkező bizonyításáig — azt kell szerzőnek tekinteni, akinek javaslata a megvalósításra illetékes szervhez először érkezett be. Minden újítás valamely probléma, illetőleg feladat megoldását jelenti. Éppen ezért újítás szerzőségéről csak akkor lehet beszélni, ha a javaslat befejezett, azaz tényleg valamely probléma megoldását tartalmazza. Mint fentebb már rámutattunk, a feladat puszta kitűzése nem elegendő ahhoz, hogy a szerzőségi jogot el lehessen ismerni. Persze, ha a probléma felvetése egyben annak megoldását is jelenti, vagy legalábbis olyan lépést jelent a megoldás felé, amelynek alapján a szakértő a megoldást el tudja készíteni, a szerzőséget el kell ismerni. A szerzőség elismerése szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a probléma, illetőleg a megoldandó feladat hogyan vetődött fel. Ha tehát a feladatot nem a javaslattevő tűzte ki, a javaslat mégis teljes értékű újítás, feltételezve a helyes megoldást. Sőt az újítómozgalom tervszerű fejlesztése, amint a későbbiekben látni fogjuk, éppen azt kívánja meg, hogy az újítók a maguk alkotó, kezdeményező erejét elsősorban a feladattervi problémák megoldására fordítsák. Helytelen tehát a javaslatot 39
